Télen a természet visszavonul, megpihen, és erőt gyűjt egy új kezdethez. Ezt mi is megtehetjük, kis barátom.
Play by :
Arcátlanul arcnélküli
༄ ༄ ༄ :
User :
staff
Vas. 10 Márc. 2024 - 17:31
Wonder Ward 18+ káromkodás
- Végre! Ez a beszéd! Unom már a talpalást teljesen jelentéktelen nyomok után, hadd könnyítsem meg az életed búval baszott ordas pajtás! - lelkesedésének áradása olyan gátlástalan és szégyentelen, hogy némi nemkívánatos figyelmet is magára von a kocsma közönségétől...
de hát a figyelem mindig kívánatos ezt is csak egy hozzám hasonló hiú pöcs értheti meg igazán saját magam felszopkodás helyett inkább figyelj!
- Igen, de hogy jön ez ide? Még nem is mondtam semmi... ó, mindig elfelejtem, milyen kedves mimóza vagy te - nevet teleszájjal összerakva a képet, aztán hökkenten néz rá.- Az biztos nem, egyelőre én szedegetek neked semmire se jó morzsákat, nem te nekem. Az én ügyeim egészen más jellegűek, de azok téged még nem érdekelnek. Miért költöznél? -félrebillenti a fejét, úgy sejti, a farkas elvesztette a beszélgetés fonalát, de gyorsan ő is továbblapoz.
- Én nem hoztam neked semmit, ezek a te ügyed jegyzetei toportyán, rádférne egy kiadós alvás. A piti dolgok amiket rám bíztál, bár bizalomnak nem lehet nevezni, de én megelőlegezem neked!
Amilyen élénken fecseg, olyan éberen tud hallgatni is, amikor a másolóra terelődik a szó, elgondolkodva simogatja az állát, amíg össze nem sistereg az ereje a farkassal és az indulat melege el nem tereli a figyelmét arra, hogy szétfolyjon egy vigyor a képén, belemeríti az arcát a mozgásba, torokra szippantja a feromonfelhőt, amit az állat nyom át a férfi létén.
- Nyihalom, nyugavér, gondolod, hogy érdekelsz? - végigsimít rajta a pillantása, belekortyol az italába elmosolyodva. - Ez a zugivó, füstös, leharcolt, 80-as évekből ittmaradt inszomniás magánhekus stílus nem mondom, volt egy időszakom, amikor benedvesített, 1982-ben, amikor egy olyan mulatt buksza teste lett az enyém, aki tízpertizes volt a tízpertizes skála feltalálása előtt, de már túlnőttem ezen Ward. Amúgy sem tartok tiszteletben semmit, magad mondtad - hajol közelebb incselkedve belemártva arcát a füstbe.- démon vagyok!
- Csigázz fel! Mit keresünk, mi van ott, milyen bájakat készítsek elő és persze ott leszel-e hogy megvédjél? -teszi hozzá kényeskedve.- Csak vicceltem.
Vendég
Vendég
Vas. 3 Márc. 2024 - 17:01
If I told you what I was, would you turn your back on me? And if I seem dangerousWould you be scared?
Valójában nem zavar, ha beszél, csak ne velem, a kis megjegyzését elengedem a fülem mellett, mert mi másra is lehetne a száját hasznosítani? Semmi egyéb nem jut az eszembe, ami igen, az túl illetlen, nem az én világom. - Milyen rohadt mázlista vagyok, hogy nem akarok tetszeni neked. - úgy morranok fel, mintha éppen megsértett volna, de igaza van, nem sokat jártam ágyban manapság, nincs idő rá, most is telik, de jelenleg nem tudom merre mozduljak el. Az ötletek cikáznak a fejemben, de ha mellé lövök, akkor bajba is kerülhetek és most nem pont azt tervezem. Nem veszek tudomást a tekintetéről, pedig beszédesebb, mintha szavakkal zaklatna. - Megérezted, hogy most kell jönnöd, mert van a számodra valamim. Unottan szívom egyik slukkot a másik után, leöblögetem egy-egy korty sörrel. Megcsóválom a fejem, a démon talán bennem akar olvasni, de ha megy neki, akkor tegye meg már meg, hogy az összehányt szavakat odabent, mondatokká formázza. - Ceh, annyira gusztustalan vagy. - szokott másra is gondolni vajon, mint a pőre szex? Bár lehetnék kicsit együttérzőbb, amióta Carla a városban van, nekem is meglehetősen sokszor jut eszembe egy bitang kefélés, de ráfogom a bennem mocorgó és karcosan érces farkasra. - No. - elhúzom a szám és érdeklődve felé fordulok végre. - Lassan lehet én leszek a te segéded. - azt már ki sem fejtem, hogy a saját szakállára történő nyomozások meglehetősen hidegen hagynak, van elég amit meg kell oldanom, nem kell még az is, amit ő szed fel a parkettáról. Csak egy pillantással nyugtázom a noteszt, nem nyúlok még érte. - Egyelek meg, el ne költözzek? - merő gúny a hangom, nem érti és nem érzi, hogy van itt baj bőven? Jelenleg is azt akarom megoldani, ami itt csüng a nyakamban és ó elhiheti, hogy elég messze vezetnek itt is a bizonyos szálak. - Szóval, azt hiszed, hogy unatkozom és ügyeket hozol nekem? - jól értem? Vagy mi a faszom van. Akkorát sóhajtok, hogy majd leesik a fejem, elnyomom a csikkem. Halk szavakkal, lassan mesélek, nem nyomom mélyre, hogy ne nyúljon bele nélkülem, de elszórok néhány infót arról, hogy sorozatgyilkos után loholok, aki oly óvatos, hogy Dexter a fülére tekerheti. - A férfi, akit keresek sanszosan nem a városban él, de itt dolgozik, kezdem azt hinni, hogy tévedtem és nincs összefüggésben a nő ügyével, akinek dolgozom és a múltkori gyilkosság csúfos másolata a sorozatgyilkosom mesterműveinek. A közelségétől felforr a vérem és nem jó értelemben, rámorranok dühösen, a farkas a szememen forr kifelé, alig is bírok a grabancára fogni. - Takarodj az aurámból démon, mielőtt letépem a kibaszott arcod. - alig érteni, amit beszélek valójában morgás minden szavam, kifejezetten zavar, a szaga, a lénye, a létezése. - Ha velem akarsz dolgozni, akkor tartsd tiszteletben, hogy nem bukom a magadfajtára. - lehet félre értem, de rohadjak meg, mintha kezdegetne velem. Rágyújtok, hogy az arcába pöfékelhessek. - Adok egy címet, ott bevetheted a bájaid.
Vendég
Vendég
Vas. 25 Feb. 2024 - 15:21
Wonder Ward 18+ káromkodás
- Hát ha nem beszédre akarod használni a szám, akkor jobban is kimosakodhatnál Ward, szarul festesz. Mint aki démonokkal hált. Vagy inkább nem hált egyáltalán - felemás szemei végigsimogatják a szem alatti árkokat miközben elfoglalja a helyét a férfi mellett, rákönyököl a pultra, aztán az ujjaival is dobog rajta kedvtelve, lóbálva a lábát.
- Persze, hogy követlek, ha arra várnék, hogy felhívsz kiszáradna a két szép szemem - szelíd szuggesztióval bámul keresztül a cigaretta füstjén tágra nyitva azokat a bizonyos szemeket, hogy a férfinek ne legyenek kétségei afelől: a vízháztartása tökéletesen működik és még csak könnybe se lábad ettől.
- Hébe-hóba előfordul, furcsa, perverz alakok, akik otthon véresre korbácsolják magukat és egérfogót csíptetnek a farkukra, meg persze te - vigyorog a szája széle, aztán bólint egyet, nem véve zokon, hogy a nyilvános helyen ledémonozták, mert hát az, ami. - Tudod én nem bárokban vesztegetem a napot, hanem a várost járom, hogy neveket és számokat adjak neked, amiket aztán nem mersz majd megbolygatni - dzsekije zsebéből egy jegyzetfüzetet vesz elő és a cigerattepakli mellé teszi, de olyan jelentéktelennek tűnik a mozdulat, hogy másnak szemet se szúrhat, hogy a biznisz az biznisz.
- Ha nem akarsz itt belenyúlni a darázsfészekbe, vannak szálak, amik New Yorkig vezetnek és ha akarod, bevethetem a testem - mármint engem? persze, hogy téged, meg az anyád is - de ahhoz sokkal, de sokkal többet kell tudnom arról, mi után is kutatsz valójában. Elpitizhetek neked még napokig, pazarolj, ha tetszik, nem fog zavarni, az én időm végtelen -duruzsolva hajol közelebb, mintha vonzaná a nekifeszülő ellenségesség, az undorodó tiltakozás, ami kinyomja magát a farkas pórusaiból, hogy megállítsa a démon ólálkodását.
- Hát helló Lassie -leheli a szemét félig lehunyva, amikor szinte érzi a toportyán tűzforró leheletét a homlokán, ahogy az arcába acsarogja farkasnyelven, hogy a pokoli lénynek nincs helye az élők világában.
Vendég
Vendég
Hétf. 19 Feb. 2024 - 13:40
If I told you what I was, would you turn your back on me? And if I seem dangerousWould you be scared? Ez a 29. órám ébren nem hagy nyugodni a kislány esete, ugyan azt hiszem nem sok köze van az ügyemhez, annak ellenére, hogy távoli rokona a nőnek Nola Heigel, a kislány pedig valahol csücsül a családfán, de a városban lakik és jelenleg pedofília miatt gyanúsítják a tanárát. És ha csak ez lenne, de gyerek több helyen meg is sérült, a sztori szerint leesett az elsőről… Közben engem az ideg rommá basz, mert ha valami kiveri a biztosítékot, akkor ez az. Hivatalosan sem járhatok utána meg nem hivatalosan sem, mert Nola Heigel letiltott róla és jelenleg ő pénzeli a műveletimet, hogy én is beáldozok érte ezt és azt, az mellékes, felnőttek ügye. Mégis bassza az agyam a dolog, mert a sajtó nagy betűkkel harsog, de a politika mindig győz, önkényesen kéne magam belevetni, de… nem lehet. Ha nem lennék mocskosul fáradt és nem érezném a démont már jóval azelőtt, hogy belépne a bárba már lehet menekülőre is fognám, ma aztán faszom semmi kedvem ahhoz, hogy milyen vicceket tud. Még hízelgőnek is vehetném, hogy ilyen ellenállhatatlanul vonzódik hozzám, mintha kötelező lenne, de könyörgöm… - Biztos kurva mókás lenne, kár, hogy a legkevésbé sem érdekel mit beszél a szád. - az ujjaimmal kacsacsőrt formázva mutatom, hogy blablabla. Belekortyolok a sörömbe, de lássuk be nekem ez olyan, mintha az említett tejet iszogatnám. - Követsz? - szinte biztos, hogy igen, különben hogy akadt volna a nyomomra? Nem hiszek a véletlenekben. Ez sem lehet hát az. Mély sóhajjal fordulok felé, a bőrdzsekim a szék igen alacsony háttámláján, már majdnem a zsebébe túrok, hogy cigit keressek, de szerencsére azt a pulton hagytam, megint rágyújtok és intek a csaposnak, hogy jöhet még egy sör, noha még ennek is megvan a fele. Pihennem kéne, de nem megy, az agyam nem bír megállni. Várok, várom, hogy az agyam működni kezdjen, hogy amikor becsukom a szemem ne a kislány kifacsart testét lássam magam előtt, ne halljam a hangját, ahogy zokog, miközben… miközben… felfordul a gyomrom. Újabb korty, hogy kismossa a számból a keserű ízt. - Szoktak téged kedvelni? - unottan rágyújtok, eltolom magamtól a dobozt és ráejtem az öngyújtót. - Unatkozol démon? - gondolom más oka nem lehet, hogy engem zaklat, noha még nem adtam neki velős munkát, csak kis begyűjtést, pitiáner melócska, de legyen vele elégedett, egyelőre. Ha csak nem a személyes vonzerőm teszi. - Hogy haladsz az ügyemmel? Sikerült kinyomozni, amit kértem? - az a helyzet, hogy az ügyem kezd egyre feljebb vezetni, most lassan azt sejtem, hogy politikai szintekere evezünk és akkor nem árt óvatosnak lennem, mondjuk őt még mindig bedobhatom csalinak. Még mindig süt belőle a démoni erő, amitől a hátamon borsódzik a bőr, és ami miatt a farkas bennem máris erőre kap, kifelé kandikál, hogy a mélyből vicsorogja meg, ellenséges erők hullámzanak belőlem, én is érzem, de nem is teszek ellene, küzdjön csak meg vele, leszarom a személyes véleményét, mára minden is. Fáradtan fordulok félig felé, egy dolgot tudok róla biztosra, nem tágít, ha akar valamit.
Vendég
Vendég
Vas. 11 Feb. 2024 - 18:14
Wonder Ward 18+ káromkodás
Sayer szőke haját gondosan hátrafésüli öt ujjal, miközben megnézni magát a kirakatüvegben és azon visszatükröződve a mögötte elterülő utcát mielőtt belépne az ivóba.
Miért van itt? Talán nyomoz. Vagy csajozik. Csak iszik egyet, hogy elfelejtse a nap fáradalmait. Végső soron lehet, hogy randija van. Vagy vár valakit. Akkor is megzavarnád. Miért ne látna szívesen? Ki lát téged szívesen? Hát te, kedves emberem.
Magában vigyorogva nyit be a közép délutáni órák langyosan csordogáló forgalmát lusta ráérősséggel kiélvező kocsmába, hogy a pultnál üldögélő vérfarkashoz lépkedjen. Korábban már a járművén otthagyta a kéznyomait és ujjlenyomatait, simogatással győződött meg arról, hogy a motor feletti fémrész még meleg, tehát a férfi nemrég érkezhetett, mint aki csak őt várja, bár nem beszéltek meg találkát, a démoni érzészervei azt súgják, hogy valaki beszélni akar vele, és ki más lehetne, mint Cameron vagy a fél város, de őt csak a férfi érdekli.
- Egy whiskeyt nekem is... és akkor talán nem mesélem el a viccet, amiben egy démon és egy vérfarkas bemennek egy bárba és kérnek egy pohár tejet. Mi hív, Ward? Néhány napja nem is hallottam rólad, pedig az volt a benyomásom, hogy kedvelsz a magad furcsa, erőszakosan elutasító módján -el le mellé a leghalványabb szégyenérzet nélkül, pénzt csúsztat a pulton át, hogy megkapja az italát, mégsem várhatja, hogy meghívják a második randin.
Kezdőlap
