Florát az ég is ebbe a pozícióba teremtette, ehhez kétség sem fér, bár hogy több komolyságot és kézügyességet adhatott volna a növények ismerete és szeretete mellé. No meg némi felnőttesebb viselkedés sem ártana, hiszen olyan kitörő lelkesedéssel fogadja betérő vásárlóját, mint egy kis kölyökkutya egy új játékot.
-Úúúristen hát hogyne tudnám ki vagy? Tűkön ülve várom minden videódat, és megnézem őket vagy ötször biztos. És nehogy magázz, szinte egyidősek vagyunk. - legyint izgatottan hősnőnk, bár utóbbi állítása nem teljesen igaz, de lélekben Pixie igenis olyan, mint egy gyerek, a biológiai kora esetében tényleg csak egy szám.
-Ó, ne szerénykedj Eve…ugye hívhatlak így? Vagy az Evelyn-t preferálod? Esetleg Evy? Szóval tényleg ne szerénykedj, látom a kommenteket és a megtekintéseket, imáád téged a nép, de állítom én vagyok a legnagyobb rajongók. A kedvenc videóm a 21.századi boszorkányokról szóló. Az naagyon érdekes volt, tök izgi lenne, ha a valóságban is léteznének, nem?- hősnőnk szinte darálja a szavakat, ráömlesztve ezt a kamasz lányra. Ezer százalékon pörög, még most is folytatta volna, ha nem kell megállnia levegőt venni. Ezt a kis szünetet használja ki a másik, hogy közbeszúrjon egy kérdést, mire az eladónő a homlokára csap.
-Jaj de udvariatlan vagyok, elfelejtettem bemutatkozni. Flora Hill, de a barátaimnak csak Pixie, szóval te is hívj így. Tudod, a nagymamámtól kaptam ezt a becenevet, mindig a kis tündérének nevezett. De hát az is vagyok, én vagyok az erdő tündére! - mesél lelkesen, bele se gondolva, hogy Eve esetleg nem kíváncsi erre. A tündéres dolog pedig bár viccnek tűnhet, hősnőnk ezt teljesen komolyan gondolja, bár Hill nagyin kívül ezt senki nem hiszi el neki. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy maga az öreglány is elég kattant.
Amikor Eve közli, miért jött, Flora izgatott sikkantást hallat, és örömében tapsikolni kezd. -Te jó ég! Videó? Velem? Szerepelhetek? Jajj ezt nem hiszem el, csípj meg, nem-e álmodom! örömködik Pixie, és valóban a másik felé nyújtja jobbját egy csípésért. - Segítek bármiben amit tudok, mi lenne a téma? - kérdezi, majd ajkaira harap, mert tudja, hogy amíg ő beszél, addig szegény lánynak esélye sincs beavatni őt jobban.

Eve & Flora

Volt egy kis időm amíg nem érkezett válasz, így felületesen körbe tudtam nézni. Bár a bőség zavarától nem is tudom, hogy hol kezdhettem. Talán a rögtön az ajtó melletti polcsorra fókuszáltam ahol, üvegebe és zacskókban is voltak különböző szárított növények. Némelyiket megszagoltam amit apró zsákokban voltak. Egyik másiknak egész kellemes illata volt de némelyiknek olyan erőteljes, hogy megpiszkálta az orromat és tüszentenem kellett tőle. Éppen az üvegcséket tologattam, forgattam mikor egy hang szólalt fel mögülem és a nevemen szólított. Zavaromban megremegett picit a kezem de nem vertem le semmit szerencsére.

- Te..Maga... tudod...tudja ki vagyok? - ámulattal pislogtam a szintén vöröshajú eladónőre. A kezdeti sokkomból nem tudtam megszólalni csak vigyorogtam mint egy tejbetök. Lehet egyeseknek furcsa jelenség volt a nő de engem valamiért mosolygásra késztetett és nem csak azért mert megismert. Van valami a kisugárzásában ami miatt nem tudok nem mosolyogni. - Jajj azért ennyire ne essünk túlzásba.. messze vagyok én még a hírességektől - kacagtam fel zavaromban. Vagy talán még se?  Ha már megismer valaki akkor igazából annak számítok? Vagy nem?

- Nagyon szépen köszönöm..öö .. - a nevén akartam szólítani de rájöttem, hogy fogalmam sincs hogyan hívják.. ami eléggé kínos úgy, hogy a másik pedig tudja te ki vagy - Bocsánat, de hogy is hívnak? - remegő hangon kérdeztem rá mert félek, hogy igazából valahova ki van írva de lányos zavaromban nem látom.

- Igazából azért jöttem mert lenne egy új videóm és ahhoz szeretnék pár kérdést feltenni, felvételt készíteni meg ilyesmi. Ja! És ha szeretnél és benne vagy akár szerepelhetnél is benne - avattam be a gondolataim egy részébe amit sikerült megfogalmaznom értelmesen. - De ha nem egyezel bele nincsen gond akkor.. majd.. keresek valami mást - mosolyogtam rá, és bár tudtam, hogy a lelkesedése miatt úgyse fog nemet mondani azért még is csak megemlítettem.

szószám || zene || megjegyzés ||  kredit

Ismét egy csodálatos nap! Flora Hill kedvenc évszaka a tavasz, és nem véletlenül. A gyógy- és egyéb növények rajongójának ez az időszak a lehető legtökéletesebb a készleteinek feltöltésére, és saját kertjének művelésére. A boltot is csak fél órával később nyitotta ki, mert talált a háza mögött néhány hóvirágot, amit nekiállt csodálni készülődés helyett, így csúszással tudott elindulni, de Pixie rutinos vásárlói nem jönnek a nyitás első órájában, mert a hektikus nyitvatartás hozzá tartozik a Camille Gyógynövénybolt egyediségéhez.
A nap a szokásos mederben folyik, kiszolgál néhány vevőt, megigazítja a polcon az üvegcséket, felsöpri az üvegszilánkokat és annak tartalmát amit levert a könyökével, illetve töltögeti a készletet. Éppen a hátsó kis raktárban matat, hogy előhozza azokat a teafűkeverékeket, amiket a múlt héten készített, mikor az ajtó fölött kihelyezett kis csengő (melynek hangja hősnőnket tündérek és angyalok kacagására emlékezteti) megszólal, így ahelyett, hogy tovább pakolna, csak megfogja a kis dobozt, és kilibben az eladótérbe, majd felsikkant.
-Úristen! Te Evelyn Crepsley vagy! Iiiiimádom a videóidat! - hősnőnket korát meghazudtolva tölti el gyermeki izgalom, ahogy meglátja a kamasz vöröshajú leányzót, aki nem messze az ajtótól álldogál. Flora egyébként ma is elég kaotikus külsővel örvendezteti meg a vásárlóit, sárga-fekete pöttyös szoknya, piros harisnya, és fekete csizma. Alapból vállig érő vörös lobonca most két kis kontyban a feje tetejére van kötve, de egy-két tincs már kiszabadult a nagy pakolásban.
Egy ilyen jelenség ugrál Eve elé, majd nem törődve az esetleges privát szférával fogja meg fiatal vásárlója kezét és húzza finoman beljebb. -Egy igazi híresség a boltomban, el sem hiszem! Miben tudok neked segíteni? Válassz bármit, ajándék! - mutat körbe lelkesen Flora az üzlet kínálatán, ahol nem csak gyógynövények, de például fürdősó, kézkrém, testpermet, és hasonló kozmetikai szeretk vannak, mind természetes alapanyagokból, nagyrészt Pixie saját receptjeiből elkészítve.

Eve & Flora

Végre hétvége van, a tavasz első igazi szép hétvégéje. Süt a nap, de még sincs olyan eget verő meleg viszont már tökéletesen elég egy vékonyka, átmenetei kabát. Ezért is voltam bajban a szekrényem előtt állva, hogy most akkor mit is vegyek fel..Elég e egy póló és a kabát, vagy egy hosszúujjú és kabát? Vagy rétegesebben öltözzek? Felszusszantam és a mobilom után nyulva megnéztem rajta az időjárás jelentést. Napos, némileg felhős, kissé szeles idő várható. Ezzel az informáicónak a tudatában ismét vissza léptem a szekrényemhez és kihőztam egy vékonyabb pulcsit, majd egy farmerkabátot aminek színe megegyezett a nadrágom színével. Ezek mellé még felhúztam a kedvenc converse cipőmet, majd csak a kamera maradt hátra és indulásra készen voltam.

Napokkal korábban Jamie-vel azon agyaltunk, hogy mi lehetne az a videó ötlet ami érdekes, de még a megállapodáson belül lennénk? Így találtuk ki hogy mi lenne ha a gyógynővényekről meg ilyenekről csinálnék egy kis dokumentációt ami segíto vagy ép ellenkezőleg, hátráltatja a természetfeletti lényeket. Én a könyvtárba mentem volna ismét, hogy aztán az erdőben botorkálva össze győjtsek néhány nővényt viszont eszembe jutott, hogy mintha a főutcán lenne valami gyógynővőnyes vagy hasonló bolt. Szóval próba cseresznye alapon betévelyedek.

A buszmegálló központ szerencsére nem volt messze a főutcától így néhány perces gyaloglás után a főutra tévedtem. Kissé összehúztam magamon a farmerkabátomat mert habár tényleg csak enyhe szél fúj, azért még hüvős volt.

Nem tudtam, hogy nyitva van egyáltalán a bolt vagy ki vezeti vagy bármi információt igazából a boltról. De úgy voltam vele esetleg nincs nyitva akkor marad a B opció és tényleg elmegyek a könyvtárba. Az üzlet elé érve láttam, hogy a villanyok fel vannak kapcsolva és a kis táblácska is "Nyitva" oldala nézet velem szembe, így bátran löktem be az ajtót amire igazából "Húzni" volt írva, így korrigálva és egy kínos felkacagással, immár beléptem a boltba.

- Szép napot! - köszöntem hangosan egy gyors körbe nézés után. Egyelőre nem láttam senkit, de még mielőtt újra köszöntem volna vártam néhány pillanatot. Ezt a kis időt pedig kihasználtam, hogy beljebb lépkedjek és egy kicsit körbe nézzek a polcokon.

szószám || zene || megjegyzés ||  kredit