Ha meglátod az utcán csak mosolyogva megingatod a fejed. Magas, nyurga lélek, aki csak szellemként közlekedik, sokszor napszemüveg mögé rejti gesztenye barna íriszeit és ezzel elfedve a lélektükrét, amiben talán csak a sok fájdalom és üresség tükröződne. Hosszú világos barna állandóan jó kedvűen repkednek körülötte, főleg ha a szél játszadozik fürtjeivel. Ilyenkor arra gondol, hogy talán egy elhunyt szerette simogatja, hogy jelezze nincs egyedül ebben az elcseszett világban. De ha a bíróságon találkoztok, akkor a legdrágább dizájner kosztümökben, keményen és legyőzhetetlen kisugárzása öleli körbe. Amit ha ránézel el is hiszed, hogy nem fogsz nyerni. Ebben a csatában te csak vesztesen fogsz kullogni.


Jó tulajdonságok:
- Szerény: Zárkózott, mondhatni. Kedves és az a személy lenne, aki utánad rohan, mert leejtettél egy húszast az utcán.  Gyenge, ne bánts virágnak csúfolták kiskorába, hiszen mindenen sírva fakadt, amin csak lehetett. Nagy vágya volt, hogy állatorvos legyen, de sajnos nem tudna megszúrni semmit és senkit, még akkor sem, ha az életét mentené meg vele.
- Muzikális: Már régen jött a zene az életébe, anyja halála oly’ mértékben befolyásolta és mély fájdalomba sodorta, hogy nem volt menekvés. Csak a zongora, ami üresen állt a nappaliba. Mindennap megütött egy billentyűt és végül elragadta a hangja az érintése, a létezése. A rossz elől menekülve az egyetlen szenvedélye, az életébe.
- Romantikus:  Bár nagyon mélyen el van temetve. Imádja a romantikát és mindig vágyott egy igazi randevúra, mikor egy hatalmas rózsacsokor társaságban kinyitják az ajtót neki és gyertyafényes vacsorát töltenek együtt. Bár ez a mai világban már elavult, még reménykedik, hogy talán jön egy valaki, aki megrengeti a világát.

Rossz tulajdonságok:
- Naiv: Hiszek a jóban, és abban, hogy kedvességgel mindent meglehet oldani. Persze ez nem nagy erény a mai önző és érzelemmentes világban. De nincs visszaút, talán még maradt pár ilyen ember a világban rajtam kívül.
- Örökség: Nincs előtte lehetetlen. Az álmai kettétörtek, a karriere pedig repedezőben van. Ki akarna egy sorozatgyilkos lányával együtt dolgozni? Viszont pont ez tette erőssé, és legyőzhetetlenné. Mivel a múltja eléggé befolyásolja a jövőjét megtanulta foggal-körömmel harcolni a jóért és bebizonyítani, hogy a rossz nem örökölhető, hanem azzá válik az ember. Keserűség marja a torkát. Itt visszatalálhat a jóhoz, vagy végleg elhasal?
- Hajthatatlanság: Céltudatos, alattomos, és szereti manipulálni az embereket.De azt hiszem ezzel a legnagyobb cél, hogy a kegyetlenség megszűnjön ezen a világon.Bár ez szélmalom harc, mert amíg világ a világ marad a korrupció, és a feláldozható minden körülmények között veszíteni fog.



Legtöbbször üresben éli az életét. Mindig más bőrébe kell bújni, más stílussal. Lehet negédesen bájos, lehet egy tapló gerinctelen féreg. Kifakult az évek alatt. A munka hajszolása, ezzel jár, belé égették, hogy védje a saját személyiségét.
Viszont egyet tud, hogy simulékony, a helyzethez legmegfelelőbb jellemet ölti magára, ahogy tanították. De ne feledd, hogy amit látsz nem a valóság. Az nem ő . Ő elveszett két karakter között. Egy érzelmek nélküli, üres ember vagy, aki csak a helyzetnek él.  Így igazából nincs is mit jellemezni.


A mindennapokban csak azért küzd, hogy túlélje, reggel felkel, elvégzi a kötelező teendőit, majd kikapcsolódásképp bárokban mulatja az idejét, végül pedig mit sem tudva magáról esik be az ágyba, hogy újra fel vehesse a harcot a belső démonjaival. Nem épp gondol a természetfelettire, ha csak nem egy filmet kell megnézni pár barátjával a mozikban. Akkor megmozgatja a fantáziáját, hogy milyen is lehet egy tényleges vérfarkassal összefutni, vagy belemerülni egy flörtölésbe egy vámpírral. De ez csak a fantáziája legmélyén van eldugva. Nem hiszi el, hogy esetleg az utcán bele szaladhat egy ilyen szituációba. Bár ha jobban bele gondol, biztosan izgalmas fordulatok lehetnének. Már így is labilis pszichével rendelkezik, így inkább ne merüljön el még mélyebbre ebbe a témába.  Csak egy ártatlan civil, aki semmiről nem tud.


I'm on my way;
Alig múlt el úgy pillanat, hogy ne a telefonon lógnék. Minden pillanatban várom, hogy írjon, hogy ment a felvételi. Annyira lelkes volt, még is jobban féltem, mint Ő. Tudtam, hogy mi lesz a sorsom. Életerős lány, mindent tud. Persze én sem vagyok más. Én is örömmel veszem az akadályokat, sőt izgatottan várom, hogy a következő elém kerüljön.
Talán ezért is nem menekültem el, úgy éreztem, hogy a terror alatt, ahogy apám bánt vele jobban teljesítettem. A vágy, hogy megfeleljek csak úgy buzgott bennem. Pedig tisztában voltam vele, hogy rohadtul nem fog ez bekövetkezni. Sosem fog megölelni és azt mondani, hogy büszke vagyok rád. Talán így kezdődött egy kislány hatalmas álmai. Ahol a rendőre és az ügyvéd védik és mentik a város lakóit. Összedolgozva. Kéz a kézben.

Big girls don’t cry;
Ott álltam a patológia előtt. Nem akarok ott lenni. A mélységes szégyen és a félelem elöntött. A kezem remegett. A klór és a fertőtlenítő marta a tüdőmet és úgy éreztem, hogy megfulladok. De mentem, a lábaim egyenesen vezettek és a pulthoz érve egy helyes hölgy rám mosolygott. Majd elkomorodva részvétet nyilvánított. Én pedig csak csendben biccentemet. Nem érdemli meg, hogy a könnyeimmel mossam el az emlékeit.
Nem tudtam elengedni, mindig is kíváncsi voltam, hogy igaz-e minden. A sérülések, nem csak a testi, a lelkiek is sajogtak és a fejemhez kapva néztem, ahogy a tepsit kihúzva, felfedik a lepedő alatt heverő férfit. Ő volt.
Nagybátyám hideg, merev teste. Megfogta a vállamat a patológus és közölte, hogy túladagolás. Meredten néztem a semmibe révedő szemeket. Annyi fájdalom és gyötrődés után megszabadultam tőle. Madie szólt, hogy találtak egy holtestet és ő az. Addig nem hittem el, míg magam nem láttam. Most pedig itt állok, szemem olyan száraz, mint a sivatag. Bár mindig azt hajtogatta, hogy a nagylányok nem sírnak. Talán ez az egyetlen olyan tanácsa, amit megfogadtam és minden pillanatban jól jön. Én most még is úgy állok itt, mintha egy idegen lenne. De hiszen Ő az nagybátyám. Vagyis, volt.

She says that she is never afraid;
Nevetve állt előttem, hogy mennyire élvezi a munkáját és büszkén fogta a jelvényét. Hogy végre ő is rendőr lett. Emlékszem mennyire féltünk a felvételitől. De ő már rendőr, nekem pedig már csak pár évem van, hogy ügyvéd legyek. Fáradt voltam. Minden gyorsan történt. Csörgött a telefon. Tudtam, éreztem a csontjaimban, hogy Ő lesz, Útra keltem, hogy ott legyek vele, de késő volt. A szív az utolsó dobbanással búcsút mondott.
Ki mondták a halál időpontját. Olyan ridegen, hogy nem is fogtam fel.
A kórház padlóján összecsuklottam. A sikítás és a fájdalom olyan egyszerre jött, hogy nem tudtam kivenni, hogy ez most tényleg az én torkomból szakadt fel. A mellkasomban űr keletkezett.

Blow a kiss, fire a gun;
A lakásból kilépve egyedül a gyásszal és az egyedülléttel küzdve elmentem szórakozni. Azt mondták, hogy mindennek mag van a maga módszere. Mindent kipróbáltam, amit eddig kilehetett. De nem ment. Nekem ő olyan volt, mint egy testvér, akit sosem kértem csak megkaptam. De már nincs többé. A vér bűzös, erős szaga még ott volt az orromba, ahogy a maszk alatt feltört és az elmémbe égette a történteket. Maddison nincs többé.
A hely tele volt, már fullasztó meleg és a tömeg is zavart, de annyit ittam a felejtésre, hogy nem foglalkoztam vele. A férfiak és nők tömege szinte egy testként hullámzott. Én pedig egyedül elveszve a tánctéren csak kikapcsolódásra szomjazva táncoltam. De természetesen nem kellett sokat várnom. Egy idegen társult oda hozzám. Nem kellettek szavak, éreztem, hogy pulzál a testem és forr a vérem. Megőrültem és a vadság, a hirtelen jött szabadság megmámorított.
Aztán egyszer csak megcsókolt, a kék szemek és a rosszfiús külső mögött olyan csókot ajándékozott, amitől a lábaim megremegtek. A csók szakadtával hátra lépve eltűntem a tömegbe. Ez nem én vagyok. Bármennyire is tetszett a történet és a férfi. Nem szabadott volna nekem ezt megtenni. Ügyvéd vagyok, nem pedig egy alkoholista tinédzser, aki így viselkedik.

Hey brother;
Ott állt Keith az ajtóba, feje ingott és egy hatalmas kávét nyomott a kezembe. Apa egy picit ideges, hogy szétcsaptam magam és ilyenkor az emberségem másik felét küldi, hogy összekaparjon és olyan állapotba hozzon, amivel emberek közé is bemerészkedhetek. Hát általában sikerülni szokott neki. De most ő is érzi a fájdalmamat és nagyon is tudja, hogy nekem Madie volt az a testvér, az a barátnő, akit szerettem volna. Ő is, tudtam, hogy van valami köztük, de sose mondták ki. Hiszen egy ilyen erős családban, mint a miénk nehéz egy lánynak lenni. Nem kellett megszólalni, tudtam jól, hogy mit akar mondani. Fel kell emelnem a hátsómat, és újra ringbe kell szállnom. Mert a bűnözök nem alszanak.


Once upon a time, this is not a fairy tale.
De az álmok nem múlnak, Hiba gondolkodok mindig valamin, jönnek és elsodornak. Álmosan csoszogok a papucsomba az ablakhoz, ahol apát látom a kocsi körül sündörögni. Vadászni megy. Ismét. Felpillant az ablakhoz és int. Tudom mit jelent. Ideje menni, vadászni. Lehető leggyorsabban kapom magamra a terepszínű ruhákat. Nem rég kaptam, hogy csatlakozzak hozzá.
Persze a történések felgyorsulnak egyik pillanatban még a kocsi felé tartok, a másikban pedig az erdő kellős közepén egy távcsőbe meredek, miközben áhítattal nézem a szarvast. Az állat hatalmas volt, bundája csillogott és fogalma sem volt róla, hogy most lépet be abba a mezőbe, ahonnan már biztosan nem lesz kiút.
- Lodie, ne kapkodd el. Mérd fel a szél sebességét, az őz mozdulatát. Nyugodj meg. – adja az utasításokat, én pedig felemelem a fegyvert. A távcsőbe pillantva ismét szemügyre veszem a békésen álldogáló egyedet. Az én áldozatom. Nekem kell kioltani az életét. Nem mehet tovább, vagy vissza a családjához. A gondolatok végére érve meghúzom a ravaszt. A combját éri a találat, de tovább ugrik, követem a puskával és ismét leadok egy lövést, majd még egyet, és végül az állat a földre kerül. A szívem összetört. A lelkem már akkor elkárhozott, mikor először meghúztam a ravaszt.
Aznap megtanultam, hogy kell kizsigerelni az állatokat úgy, hogy ne sértsem fel a belső szervüket. Hiszen akkor tönkre megy a húsuk és az pazarlás lenne. Apám szerint minden porcikájuk kincset ér. Mindent fel lehet használni. De nem tudtam, hogy ennyire fontos számára.
Viszont pár napja más is kiderült. Apa egy gyilkos. Embereket öl. A vadászat után alig egy héttel később elutaztunk. A vonaton voltam, utaztunk hazafelé, mikor egy hozzám hasonló lány felszállt és apa szemében valami megcsillant. Sosem láttam még ilyennek, csak ült és felfalta volna a tekintetével. A bólintása mindent elárult.
Felnyalábolva a táskámat leültem a lány mellé, hogy beszélgetésbe elegyedjek vele. Érdekes volt, hogy mennyire hasonlítunk. A szeme sötét volt, akár az éjszaka, a haja pontosan olyan színű volt, mint a gesztenye, ami az udvarunkba terem. Senkinek nem tudott volna ártani, békés lélek volt. Megtudtam, hogy haza utazik, de a szülei nem lesznek otthon. Kellemes elbeszélgettünk. De a vonatút véget ért, szétváltak útjaink. Amint a lány eltűnt a tömegben apa olyan hévvel kérdezett, hogy megrémültem. Elmondtam mindent, hiszen tudtam, ha nem õ, akkor én leszek a terítéken. Akkor még nem tudtam, hogy mit fog tenni.
Viszont az eltűnt lányok a tévében. Mind azok voltak, akikkel nekem kellet összeismerkedni. Hamar összerakta a képet. De arra nem is gondoltam, hogy megöli őket. A rémálmok egyre élénkebbek voltak, valóságosak. Hiszen én ölöm meg őket. Megakadályozhatnám, de akkor én lennék a következő. Gyáva vagyok? Szeretek élni! Nem akarok meghalni.
A rendőrség egy hónappal később Chicago-i otthonunkat lerohanta, apám csuklóján kattant a bilincs. Akkor menekültem ide Keith-vel, hogy anyánk nővére neveljen minket fel. Ő erről semmit nem vett észre, azon kívül hogy szenvedni látott, mikor apánkkal el kellet menjek hétvégére. Talán ezzel kezdődött, hogy a lelkem elhalni kényszerült. Azt hiszed, hogy szeretnek, de csak kihasználnak.


Keith Rhodes: NJK - ember -  Ikertestvér (idősebb)
Michael Rhodes: NJK - ember -  Apa (sorozatgyilkos jelenleg börtönben ül)
Jenna Rhodes: NJK - ember -  Anya (elhunyt; belahalt a szülésbe)
Maddison Sinclair: NJK - ember -  Legjobb barátnő (elhunyt; az első napján lövöldözésbe keveredett)