180 cm magas, alkata valahol félúton van az átlagos és a sportos között, hiszen rendszeresen fut és fallabdázik, ám nem viszi ezeket túlzásba. Nem érzi, hogy óriási izomtömeget kellene magára szednie, ő inkább a természetesség híve. A sport inkább stresszlevezetés és egészségmegőrzés céljából van jelen az életében, meg hát szeretne jól kinézni 15 évvel fiatalabb kedvese mellett.
Barna szemei az esetek többségében kedvességet és melegséget árasztanak, ám ha felbosszantják, szikrákat tudnak szórni. Szerencsés genetikájának köszönhetően hajában és szakállában épp csak elvétve található ősz szál. Arcszőrzete szinte mindig van, ritkán látni teljesen leborotvált arccal - a borosta és a rövid szakáll között ingadozik a hossza, attól függ milyen kedve van.
Öltözködésére az ing-farmer kombó jellemző a munkában, amihez ha épp színdarab van, zakó is párosul. Szereti a vicces mintás zoknikat, nagyon sokféle van neki - sültkrumplis, avokádós vagy épp Darth Vader-es - közeli ismerősei által jól ismert bohókás természete idegenek számára mindössze ennyiben nyilvánul meg. Otthon rendszeresen hord egyszerű pamut pólókat és nadrágokat, olyankor sokkal inkább a kényelem híve.
Megjelenése és mozgása nyugodt, ám céltudatos és határozott. Hangját csak indokolt esetben emeli fel, ha szigorra van szükség, inkább hangszínével játszik és éri el a kívánt hatást. Parfümből évek óta ugyanazt használja - nem túl markáns, mégis kellemesen férfias illat. Kiegészítőt nem igazán hord az óráján kívül, amit viszont nagy becsben tart, hiszen már ötödik generáció óta száll apáról fiúra a Foster családban, és hamarosan készül is arra, hogy továbbadja saját fiának.


Jó tulajdonságok:
- aktív: Szeret otthon is bekuckózni a párjával egy film előtt vagy épp egy jó könyvvel, ám nagyon szereti az aktív programokat is: kirándulás, utazás, egy új étterem kipróbálása vagy épp a sportolás. Utóbbiak közül a futást és a fallabdát űzi rendszeresen, ezzel tartja kondiban magát.
- nyugodt: Kora miatt már régen túl van a kamaszos lázadások és a huszas-harmincas évekre jellemző féktelen bulizások korszakán. Volt nős, van egy gyermeke és odavan jelenlegi párjáért - ő már csak kiegyensúlyozott életre vágyik. Általában nehéz kihozni a béketűrésből, kerüli a konfliktust, bár nem fél beleállni - munkája során időnként szüksége is van erre.
- áldozatkész: Nehezen mond nemet ha valaki segítségre szorul. Rendszeresen adakozik különféle alapítványoknak, ezen felül önkénteskedik, nem megy el úgy hajléktalan mellett, hogy ne adna neki legalább egy kis aprót vagy venne neki valamit a boltban. A barátai is számíthatnak rá, önzetlenül hajlandó segíteni bárkinek.
- művészetkedvelő: Nem véletlenül helyezkedett el a színház világában - kellékesből, egy-két amatőr színházi szerepből lett végül a helyi mozi- és színházterem igazgatója. Kreatív, időnként a rendezésbe is besegít a színpadi daraboknál. Munkáján kívül is kedveli a művészeteket, szeret múzeumokba járni és rendszeresen támogatja a feltörekvő fiatal kézműveseket, színészeket, egyéb művészeket.
- romantikus: Nagyon tud szeretni, bármit megadna, hogy a párja boldog legyen. Rendszeresen vesz ajándékot, virágot, készít romantikus vacsorát, és nincs olyan nap, hogy ne bókolna a szerelmének.
- bolondos:Ezt az énjét inkább csak családja, közeli barátai és természetesen a párja ismerik igazán. Szeret mókázni, nevetni, viccelődni. A négy fal között levetkőzi a komolyabb színházigazgató énjét, és megjelenik a játékos-Mark.

Rossz tulajdonságok:
- mogorva: Legalábbis néha annak tűnik. Amikor belemerül a munkába, koncentrál, akkor a rutinos kollégák már tudják, hogy ne zavarják csak ha ég a ház, különben egy morgós medvével találják magukat szembe. Összességében azonban jókedélyű férfi.
- maximalista: Néha talán túlzottan is. A tökéletességre törekszik ami nem is lenne baj, ám ha valami nem úgy sikerül, ahogyan ő azt eltervezi, akkor nagyon magára tudja venni.
- sokat agyal: Sokat és sokáig tud rágódni a dolgokon, ezzel néha ördögi körbe hajszolva magát. Jellemzően magában keresi a hibát, előbb mutogat saját magára, minthogy mást hibáztasson. A döntések meghozatala nem esik nehezére általában, ám utána akár napokig rágódik, vajon jól döntött-e.
- kritikus: Az előbbiek után talán nem meglepő, hogy önmagával és a munkájával szemben is kritikus. A precizitás nagyon fontos számára, mindig minden a helyén legyen. A színházon kívül azonban jobban elengedi a gyeplőt, barátaival és családjával szemben sokkal elfogadóbb.



Már csak hivatásából adódóan is rengeteg embert ismer városon belül is, de környező településekről is. Könnyen nyit mások felé, tud és szeret is beszélni. Ha arra van szükség, vezeti a társalgás fonalát, de ha kell, hátrébb tud lépni egyet, hogy mást hagyjon érvényesülni. Nem egy könnyen kiismerhető férfi, hiszen két arca van: a komoly és felelősségteljes színházigazgató illetve a bohókás pár, fiú, apa, barát. Ettől függetlenül nem kétszínű, sőt kifejezetten egyenes személyiség, mindössze szereti védeni a magánéletét.  

Abban a szerencsés helyzetben van, hogy szülei fiatalon lettek szülők, így még édesanyja és édesapja is élnek. Ők is a városban élnek a külvárosban, boldog nyugdíjas éveiket töltve. Mark rendszeresen látogatja őket, heti egyszer biztosan közösen ebédelnek. Egyedüli gyermek, ám számtalan unokatestvére van akik között többen korabeliek, így nem érezte, hogy hiányozna neki egy testvér.

Látva szülei boldog házasságát és azt, hogy milyen jó fiatalon gyermeket vállalni arra sarkallta, hogy ő is hamar megállapodjon. 19 éves korában ismerte meg Melinda McKinney-t, 2 évvel később összeházasodtak, majd 22 éves volt, amikor először karjaiba fogta a bömbölő kis csomagot, Aiden-t.  Az első pillanattól fogva odavolt a fiáért, kivette a részét a szülői lét minden feladatából - legyen az éjszakai etetés a cumisüvegből vagy épp a kakis pelenka kicserélése.
Aiden két éves volt, mikor Melinda kilépett az életükből, a válási papírokat is csak postán juttatta el Mark-nak, aki így egyedül maradt a bölcsit éppen csak elkezdő gyermekével. Bár összetörte felesége váratlan távozása, Aiden kedvéért erős maradt, pszichológus segítségével feldolgozta a válást, miközben szingli apaként nevelte a fiát. Remekül helyt áll, Aiden-ből talpig úriember lett. Vele dolgozik a színházban, mint rendező, és éppen az esküvőjére készül menyasszonyával.

Melinda után sokáig nem randevúzott. Az éveket Aidennek és a lelki gyógyulásnak szentelte. Akkor kezdett újra ismerkedni, amikor a fia elkezdte az általános iskolát. Egy egyedülálló anyukával jött össze, kivel ezek után évekig egy párt alkottak, ám végül szakítottak. Utána voltak még próbálkozásai, egy-egy randi, ám senki nem dobogtatta meg a szívét újra - egészen addig, amíg elé nem sodorta az élet Maeve Fitzgerald-ot, akibe ő azonnal beleszeretett amint meglátta őt sürögni-forogni a kerámia üzletben, agyagfoltos ruhában és maszattal az arcán.

Sokan szkeptikusak voltak a párossal kapcsolatban, hiszen 15 év van köztük, Maeve mindössze 7 évvel idősebb a fiánál. Ők azonban rácáfoltak mindenkire, bár kapcsolatukat némileg beárnyékolja Maeve korábbi szerelmének szelleme. Mark türelmes és megértő szerelmével, soha nem gondolt arra, hogy elhagyja őt. Monogám típus és hosszú távra tervez - mindig is ez jellemezte. Romantikus, szenvedélyes és megértő férfi, aki nem ért egyet azzal, hogy a házimunka kizárólag női feladat lenne.

Az elmondottakból jól látszik, hogy Mark élete a család-párkapcsolat-munka háromszöge köré összpontosul, ám szívesen tölt időt együtt a barátaival, köt új ismeretségeket, önkénteskedik, mondhatni mindenkivel jól kijön. Összességében szerethető figura, bár megvannak a maga heppjei - de hát kinek nincsenek?

Hiába foglalkoztat több természetfeletti lényt a mozi- és színházteremben, sőt mi több a párja is alakváltó, Mark semmit sem sejt arról, hogy léteznek különféle váltók, boszorkányok, démonok, bukott angyalok. Ha egyszer a tudomására jut, biztosan kelleni fog neki idő megemészteni a dolgot, hiszen ebből a szempontból elég földhözragadt, meg hát leélt úgy már 42 évet, hogy nem volt tudomása a természetfelettiről, vagy épp szeretett városa alatt húzódó Ley-vonalról, mi idevonzza a különböző lényeket. Bár nem gyanakszik, az azért feltűnt neki, hogy az utóbbi években felbukkant pár furcsa alak, ennél többet azonban nem foglalkozott a dologgal.


Emlékszem az első darabra, amire a szüleim elvittek. 9 éves voltam, és a Macskák című darabot néztük meg, akit azóta már számtalanszor láttam különböző szereposztásokban. Egészen addig egy tanórát nem tudtam végigülni fészkelődés nélkül, így anyáék tartottak attól, hogy rosszalkodok majd a színházban, ám legnagyobb meglepetésükre néma csendben, teljes fókuszáltsággal ültem végig mind a két felvonást.
Már a szünetben közöltem a szüleimmel, hogy színész akarok lenni. Akkor még nevettek, de mikor még két héttel a darab után is emiatt rágtam a fülüket, elkezdtek komolyan venni, és beírattak egy dráma csoportba. Imádtam. A tanároknak továbbra is az idegeikre mentem az órákon, de már nem azért, mert a padtársammal beszélgettem, hanem azzal, hogy a matekfeladatok helyett is a szövegkönyveket bújtam és szerepet tanultam.
Végül nem lettem hivatásos színész, nem tudtam volna egyedülálló apaként kivitelezni, ám a színház szeretete megmaradt. Jelentkeztem kellékesnek, ha kellett, apróbb szerepekre beugrottam színésznek, majd 35 éves koromban kineveztek igazgatónak. A leköszönő direktor, aki a tulajdonos volt, legnagyobb meglepetésemre halála után rám hagyományozta a színházat és vele együtt a mozit. Mindössze 3 éve voltam a társulat élén, és bár tudtam, hogy óriási cipőt kell betöltenem, örömmel ugrottam fejest ebbe.


Úgy érzem, mintha valaki rámarkolt volna a szívemre és könyörtelenül csavart volna rajta egyet. Egyszerre vagyok dühös, elkeseredett és szomorú, ahogyan hallom a 6 éves Aiden-t a szobájában sírni. Az anyja már sorozatban másodszorra ültette fel, pedig megígérte, hogy vidámparkba viszi őt. A fiam alig aludt az éjjel, annyira izgatott volt, erre reggel jött a telefon, hogy mégsem tudja megoldani.
Nem értem, Melinda hogy képes így cserben hagyni a fiát - azon túl, hogy négy évvel ezelőtt már eldobta őt is, és engem is. Nem is hallottunk felőle két évig, akkor vette fel velem újra a kapcsolatot. Részese akart lenni Aiden életének, de a havi egyszeri beütemezett látogatások 60%-át lemondta. Nem értem, hogyan változhatott meg ennyire. Nem egy ilyen nőbe szerettem bele anno. Talán én nem voltam elég jó férj - bár ha ezt a gondolatot a pszichológusom hallaná, most valószínűleg a fejemre koppintana.  
Veszek néhány nagy levegőt, hogy lecsendesítsem heves pulzusomat, majd bekopogtatok a fiam szobájába, hogy megvigasztaljam. Majd én elviszem a vidámparkba. Rám számíthat, és mindig itt leszek neki.


Drága Maeve,

Már nem számolom, hányadik levelet írom neked. Egyiket sem adtam oda, nem tudom, valaha megmutatom-e neked, ám a pszichológusom anno azt javasolta, írjam ki magamból a gondolataimat, a másiknak címzett levélként, ismét ezt teszem hát. Beteszem majd egy borítékba, lezárom, majd az íróasztalom titkos rekeszébe rejtem.
Ma megint nem jöttél haza időben, pedig megígérted. Vacsorát főztem - lasagne-t - és még egy bort is kinyitottam levegőzni. Eltelt 10 perc, majd fél óra, és én tudtam, megint a munkába temetkezel. Látom rajtad, hogy szenvedsz Paul miatt. Nem sokszor mondod, de ismerlek már, és tudom, hogy őrlődsz, nem dolgoztad még fel teljesen azt, hogy eltűnt.
Tudod, megértelek. Átmentem hasonlón, mikor Melinda elhagyott. Fáj, Maeve, én ezt tudom, de tudnod kell, hogy nem vagy egyedül. Itt vagyok neked, és ez nem fog megváltozni. Talán az én hibám, hogy nem nyílsz meg nekem igazán? Tudom és érzem, hogy szeretsz. Szeretted Paul-t is, és én félek, nem tudok felérni hozzá. Hogy nem vagyok elég neked. A csillagokat is lehoznám neked, ha képes lennék rá. De csak egyszerű ember vagyok, aki nagyon szeret téged. Bárcsak elég lenne ez neked, de rettegek, hogy elveszítelek.
Tudnék még írni, de hallom, hogy leparkoltad az autót. Egyszerre könnyebb a lelkem és szakad meg a szívem.  

Szeretlek,
Mark


Fülig ér a szám, ahogy lerakom a telefont. Aiden az imént hívott, hogy megkérte a barátnője kezét, aki igent mondott. Hihetetlen, hogy megnősül a fiam! Pedig csak 20 éves, de nagyon szereti ezt a lányt és a család is odavan érte. Örülök, hogy megtalálta a boldogságot, csak abban bízom, nem jut az én sorsomra. Nem ismétlődhet meg a családi minta. Nem lehet.
Lenézem a bal csuklómra, amin ott virít a karóra, mit édesapámtól kaptam az esküvőm napján, és amit hamarosan továbbadok Aidennek, folytatva a családi hagyományt.
Újra kezembe veszem a telefont, és Maeve-et tárcsázom. Ma este ünnepelnünk kell, foglalok is asztalt a Byron’s-ba. El sem hiszem, hogy a fiam megnősül! Te jó ég, akkor hamarosan nagyapa is leszek?! Ilyen öreg lennék már?


Hitetlenkedve bámulom az üzenetet, ami három perce érkezett Aiden-től. “Apa, anya az imént hívott. Visszaköltözik a városba. Jövő héten. “ Teljesen ledöbbentett a hír. Utoljára úgy egy éve beszéltem Melindával. Nem tudom, Aiden tartja-e a kapcsolatot vele, vagy derült égből villámcsapásként érte az anyja üzenete. Talán értesítette az esküvőről, a kedves exnejem pedig rájött, hogy lemarad a fia életének jelentős eseményeiről.
Tartok azonban tőle, hogy más is van a háttérben. 18 évvel azután akar újra aktívan szülő lenni, hogy lelépett? Beszélnem kell Maeve-vel mielőbb, mert ha Melinda valóban Rose Harbor-ba jön, az ő életére is hatással lesz.


Anthony Foster: njk - ember -  apa
Martha Foster njk - ember-  anya
Aiden Foster: keresett - ember -  fiúgyermek
Melinda McKinney: njk - boszorkány - exfeleség, gyermeke édesanyja
Maeve Fitzgerald: Fanni karaktere - alakváltó -  barátnő