- 1632

Rose Harbor alapítólevele 1632. május 12. napján kelt, és azon családok fejei írták alá, akik úgy döntöttek, hogy ezen a vidéken szeretnének szerencsét-próbálni. A történet csúfos véget ért, hiszen a levél aláírói közül többen is rövid időn belül meghaltak rejtélyes körülmények között. Állattámadás, egy csúnya, fertőző kór, és bizarr balesetek árnyékolták a letelepülők életét, akik csakhamar boszorkányokról, és éjszaka előosonó démonokról kezdtek suttogni. Néhányan elmenekültek, míg mások makacsul ragaszkodtak a saját jussukként kikiáltott földhöz, nem is sejtve, hogy éppen emiatt éri őket ez a rengeteg borzalom.

Már jóval azelőtt, hogy az első telepesek megérkeztek volna a vidékre, éltek itt mások is, akiket a föld alatt húzódó rejtélyes energia vonzott ide. Nem csoda hát, hogy a természetfeletti teremtmények nem különösebben örültek az új betolakodóknak, és mindent megtettek azért, hogy elűzzék őket.

A levelet az alábbi tizenkét család írta alá:

- Liam Duke, földműves: Feleségével Maelvával (született: Maelva Noud), és öt gyermekükkel - Horatio, Yara, Isobel, Joris, és Fabian – egyenesen Hollandiából érkezett, hogy megvethessék a lábukat az Új Világban. Liam volt a legelső, akit tragikus baleset ért. Tulajdon igáslova taszajtotta halálba, amikor megriadt egy derültégből érkező villámtól.

- Josiah Heavenford, törvényszolga: Feleségével Astriddal (született: Astrid Cornelis), és öccsével, a fiatal Samuellel telepedett le a városban. Josiah-t az első gyermeke születése előtt ölte meg egy farkas, miközben hazafelé tartott a helyi ivóból. Felesége nem sokkal utána vesztette életét gyermekágyilázban, akit holtan született gyermekével közös sírba fektettek.

- Lars Cappel, nyugalmazott katona: Az idős Lars származása vitatott, néhányan azt suttogták róla, hogy új arcot öltve, más személye mögé rejtőzve érkezett a városba, asszony nélkül, három gyermekével – Isa, Joachim, és Damian. Ő kapta el elsőként a kórt, melynek a vér volt a védjegye és a hordozója. A betegségre jellemző tűnetek a következők voltak: éles fájdalommal indult, amit hirtelen szédülés követett, majd bőséges vérzés kezdődött meg a pórusokon át. Az arcon és az egész testen skarlátszínű foltok jelentek meg, míg végül az áldozat agonizálva és hallucinálva ki nem múlt néhány napon belül. Larst hamarosan lánya, Isa követte, aki apja ápolása közben fertőződött meg.

- Luca Cornelis, városbíró: A férfi húga az az Astrid Cornelis, aki beházasodott a Heavenford családba, akik Luca unszolására érkeztek erre a vidékre. A férfi véste fel elsőként a nevét kifeszített pergamenre, így a sors a többieknél is kegyetlenebb halált szánt számára. Luca, és felesége Magda (született: Magda DeVries) 1632. május végén haltak meg álmukban, amikor épülő otthonuk egyetlen éjszaka alatt porrá égett. Gyermektelen házasságban éltek, így a Cornelis család ezen ága Astrid halálával teljesen kihalt.

- Benedict Montgomary, orvos: A férfi, és neje, Peggy (született: Margaret Rashmoore) két fiúkkal, és egy lányukkal – Arthur, Harry, és Odette – érkezett a településre, hogy a férfi eleget tegyen barátja, Luca Cornelis kérésének, és elfoglalja az épülő város gyógyítójának posztját. Sajnos nem sejtette, hogy a szívesség szeretett felesége, és középső fia, Harry elvesztésébe kerül majd; mindkettőjüket a kór ragadta el. Két megmaradt gyermekét távoli rokonokhoz küldte, hogy megvédje őket a fertőzéstől, de Benedict végig kitartott Rose Harbor mellett. Rendületlenül ápolta, és gyógyította azokat, akiket a különös betegség sújtott, több életet is sikerült megmentenie. 1654-ben Benedict lett Rose Harbor legelső díszpolgára. Lánya Odette később feleségül ment Samuel Heavenfordhoz, aki egyike lett az eredeti Elsőknek.

- Joffrey DeVries, kereskedő: A telepesek leggazdagabbjaként, alighogy megvetette a lábát a földön, máris őrült építkezésbe kezdett, hogy a legimpozánsabb házat emelhesse húsz évvel fiatalabb felesége, Sybill (született: Sybill Grace) tiszteletére. Velük tartott Joffrey első házasságából származó fia, Gareth is, aki mindössze két évvel volt fiatalabb tulajdon mostohájánál. Joffrey néhány hónapon belül gutaütést kapott; egyesek szerint szellemet, mások szerint valami más teljesen helytelen dolgot látott, ami kiváltotta nála a betegséget. Az öreg kereskedő innentől fogva csak ritkán hagyta el a házat, akkor is csak szolgái és ápolói körében mutatkozott. Házassága ennek ellenére termékenynek bizonyult, nyolc éven belül hat egészséges fiút nemzett. Fia, Gareth sosem nősült meg, de atyja halála után ő lett mostohája elsőszámú támasza. A rossz nyelvek szerint, bárki is sújtotta átokkal az alapítókat, a DeVrieseket elkerülte, és Joffreyt csupán az emberi gyarlóság roppantotta össze, amikor rájött fia és fiatal felesége helytelen kapcsolatára.

- Robin Kincaide, vadász: Robin Kincaide, vagy ahogyan a háta mögött hívták, a „gyáva Kincaide” feleségével, Josephine-nel (született: Jospehine Flanagan) együtt a tragikus események kezdőhangjainál - még 1632 végén - maguk mögött hagyták a települést, ahová egészen a paktum megkötéséig, 1653-ig nem is tértek vissza. A megöregedett Robin visszakövetelte maguknak a földet, amely az alapítólevél szerint a családjuknak jár, bár ezzel nem mindenki értett egyet. A Kincaide család veszteségek nélkül vészelte át az alapítás nehéz éveit.

- Ozor Flanagan, lelkipásztor: Ozor, és felesége Ingrid (született: Ingrid Heller) az Úr ige-hirdetőiként tartottak a telepesekkel. Szeretett Istenük házasságukat nem áldotta meg saját gyermekkel, de Ozor elhunyt fivérénék árváit a pár nevelte. Elijah, Christoph és Marlene szigorú vallási nevelést kaptak, és mindhárman a duzzadó közösség hasznos tagjaiként élték mindennapjaikat. Marlene kedvessége és szépsége sok férfi fejét elcsavarta, köztük a nevelőapájáét is… Ozor meggyalázott testére – hiányzott a szíve, és egy másik, kissé lentebbi testrésze - a kápolna oltárán találtak rá, kifeszítve. Nem sokkal később Marlene önkezével vetett véget életének, nevelője bűnös vágyának egyre növekvő bizonyítékával a testében.

- Abraham Decker, favágó: Abraham magának való ember volt. Mogorva, és nyers, akit a fián, Bramen kívül nem sokan értettek meg. Apa és fia kettecskén éltek, egészen Abraham 1635-ben bekövetkezett haláláig; a férfira munka közben dőlt rá egy fa, ami nem ölte meg azonnal, még napokig agóniában szenvedett. Néhányan úgy tartják, hogy végül Bram volt az, aki megszabadította könyörgő apját a szenvedéstől. A tizenkét éves fiú Willem Crepsley gyámsága alá került.

- Willem Crepsley, földműves: Willem egyedülálló férfiként, asszony és gyermek nélkül érkezett, s csupán termékeny földet szeretett volna, ahol szabadon gazdálkodhat. Ő maga nem betegedett meg, és baleset sem érte, hogy fiatal élete tiszavirág gyorsasággal leáldozzon, mégis keserves éveket élt meg. Egyik évben a vihar tette tönkre a termést, a másikban a vadak lakmároztak a kukoricásban, míg egy harmadikban a birkái vesztek oda a tűzben.

- Henry Mason, hajóács: A hajóács, és felesége Rosamund (született: Rosamund Noud) voltak azok, akik legelőször vették fel a nyúlcipőt, miután elsőszülött leányuk, Dariah 1632. nyarán a mocsárba veszett, miközben szökni próbált a szeretőjével. A Mason család ezen ága sosem tértek vissza Rose Harborba. Néhányan úgy tartják, hogy a Szürke Hölgy panzió környékén kísértő szellem Dariah-é, aki mai napig a szerelmét keresi.

- Niklaus Baaiman, kereskedő/tanító: Niklaus szintén a város egyik előkelőbb származású telepese volt, aki fontosnak tartotta, hogy a letelepedettek gyerekei megtanuljanak írni, olvasni, és megismerkedjenek az alapvető matematikai fogásokkal. A vasárnapi mise után gyermekek számára „iskolát tartott”, nem különböztetve meg a fiúkat a lányoktól. Niklaus feleségével Evangeline (született: Evangeline Crepsley) és két fiút neveltek, Maximot és Jonathant. Bármennyire is volt jó ember, az alapítók átka Niklaus családját sem kerülte el; kisebbik fia Jonathan a kórban hunyt el.

Fontos megemlíteni: Az itt felsorolt szörnyűségek nem egyetlen év alatt mentek végbe (főként 1632 és 1653 között zajlottak), de jól látható, hogy a legtöbb aláíró családját súlyos veszteségek érték. A legutolsó haláleset, melyet az alapítás körülményeihez kötnek 1653 elején esett meg, amikor is az Eredeti Elsők egy tagját, Horatio Duke-ot széttépte egy medve.

- 1648

A kétségbeesett telepesek, akik felismerték a természetfeletti munkálkodást a frissen elfoglalt földjükön, segítségért fohászkodtak. Az Úr helyett azonban másvalaki hallgatta meg őket; egy cserzett arcú, görnyedt hátú öregember érkezett a faluba, aki Gakharit néven mutatkozott be, és a maga módján szintén tudó volt. A mágia puha burka ölelte körbe látszólag törékeny testét, és olyan erő sugárzott belőle, melyhez foghatóval sem előtte, sem azóta nem találkoztak. Egyesek szerint Gakharit indián sámán volt, mások szerint egy ősöreg druida, aki bírta a szellemek hatalmát, és aki valamilyen oknál fogva úgy döntött, hogy segít a rászorulókon.

Gakharit hat férfit kért, hat elsőszülöttet, akik hajlandóak védelmezőként állni a családjuk és a természetfeletti világ között, és akiket olyan erővel ruházhat fel, mely hasonlóvá teszi őket azokhoz, akik ellen ki kell állniuk. A terve az volt, hogy egyesíti a hat férfi szellemét a kíséretül szolgáló hat erdei állat lelkével; viharmadár (Baaiman), szarvas (Flanagan), farkas (Decker), medve (Cappel), puma (Heavenford) és róka (Duke) képében védelmezhetik azokat, akiket szeretnek. A telepesek elborzadtak a lehetőségtől, hogy fiaikból förmedvényeket teremtsenek, mégsem akarták elszalasztani az esélyt arra, hogy megvédhessék magukat. Alkudozni kezdtek, Gakharit pedig meghallgatta őket.

- Jól van hát - szólalt meg rövid révedezés után. - Akkor válasszatok fegyvert - mondta -, de úgy válasszatok, hogy tudnotok kell, hogy ez a fegyver lesz az egyetlen, amit örököseitekre hagytok, és az egyetlen, amely megvédhet benneteket attól, amitől rettegtek.

Az Alapítók feljegyzései innentől kezdve zavarossá válnak; talán az öreg zavarta meg a résztvevők fejét, hogy ne emlékezzenek a történtekre, vagy a bódító füst volt a ludas, amit az Ősök szellemének táncra kérésére használt, nem tudni, de bárhogyan is zajlott a rítus, végül megszülettek az Őrszellemek, amelyek láthatatlan segítőként álltak gazdájuk mellett, és állnak ma is.

A hatalom egyenes ágon, az apáról a fiúra száll – mellékági öröklés nincs, testvér nem örökölhet testvér után, pusztán az apa-fiú kapcsolat számít. Ha ez az ág kihal, az Őrszellem visszatér az Ősökhöz, és vele együtt elvész annak a fegyvernek a hatalma, amelyet az Első birtokolt. Ennek köszönhető, hogy a generációk alatt a hat Első száma négyre csökkent.

Horatio Duke – róka – Horatio huszonnyolc évesen vált Elsővé, és harminchárom éves korában meg is halt, amikor széttépte egy medvévé változó alakváltó; ő lett az Alapítás éveinek utolsó mártírja. Két lányt, és egy fiút hagyott hátra. Utóbbi öt évesen kényszerült apja örökébe.
Fegyvere: Sarc, az örökké éles kasza, ami egyetlen csapással képes elválasztani fejet a testtől.

Elijah Flanagan – szarvas – A nevelőapja borzalmas cselekedetei, és nővére halála után nem volt kérdés, hogy az idősebbik Flanagan fiú vállalja a terhet, amelyet az Elsővé válás okoz majd számára. Harmincévesen lett első, és negyvenévesen már sírba is szállt. Egyetlen fiút hagyott hátra.
Fegyvere: Megtorlás, egy dárda, amely sosem téveszt célt.

Maxim Baaiman – viharmadár – Senki sem gondolta volna, hogy éppen jámbor Maxim lesz az, aki elsőként vállalkozik a feladatra, hogy megvédje a település lakóit. Húsz évével az Elsők legfiatalabb, és legtapasztalatlanabb tagja volt, aki józan eszével, és lojális természetével mégis kimagaslott a többiek közül. Az egyetlen volt az eredetiek közül, aki viszonylag békés öregkort ért meg, és úgy adhatta át fiának a stafétát, hogy nem kellett miatta aggódnia.
Fegyvere: Métely, a mágikus kard, aminek egyetlen vágása végzetes mérgezést indít el annak a testében, akit megsebez.

Bram Decker – farkas/kojot – Bram huszonöt éves volt, amikor Gakharit felajánlotta segítségét az Alapítóknak, ekkorra már három gyermek apja volt, de örökké űzött tekintetében mindig ott komorlott apja elvesztésének árnya. A megtorlás egyik legkegyetlenebb szereplőjeként tartják számon. Harmincnyolc évesen halt meg, egy boszorkány átkától sújtva.
Fegyvere: Végzet, egy mágikus tőr, ami megsebez bármilyen természetfeletti teremtményt.

Joachim Cappel – medve – Harminckét éves, két gyermekes családapaként vállalta a megtisztelő feladatot, hogy a tagja lesz a város védelmezőinek. Apja vére nem vált vízzé az ereiben, így a legtöbb harci tapasztalattal ő rendelkezett a kiválasztottak közül. Később ő vette szárnyai alá Horatio elárvult fiát, és kezdte meg a feladatra való felkészítését. Joachim ötven évesen halt meg, harc közben, bátran nézve szembe a sorsával. Ekkora már négy gyermek édesapja volt.
Fegyvere: Akarat, egy ostor, aminek a csapása bizonyos időre megállásra készteti az ellenfelet, és amíg rátekeredik muszáj igazat mondania, és engedelmeskednie a fegyver tulajdonosa akaratának.

Samuel Heavenford – puma - Samuel nem volt elsőszülött, hiszen fivére Josiah évekkel előtte jött világra, de Gakharit érkezésekor ő volt az egyetlen és utolsó férfi a vérvonalukban, így megfelelt annak a feltételnek, amit az öreg mágusvérű szabott. A maga harmincöt évével Samuel volt a legidősebb a megválasztott ereditek közül. Két fiút, és három leányt nemzett. Felesége: Odette Montgomary. Samuelt 1668-ban ölte meg egy átutazó démon, akit megpróbált kiűzni a gazdatestből.
Fegyvere: Kegyelem (egy mágikus íj, az elsők ajándéka, aminek egyetlen lövése kiűz egy démont a gazdatestből)

- 1648-1653

Rose Harbor jelentős eseményei valahogy mindig tavaszra esnek. Hűvös április volt, amikor Gakharit megteremtette az Elsőket, mint a város védelmezőit.

A kór: A szörnyű betegséget, amely Alapítók néhány családjában felütötte a fejét egy nagyon sötét, vérmágia okozta, melyet az egyik Lackwood boszorkány, Elisia idézett meg. A varázslathoz emberáldozatot használt, többek között ő volt felelős Ozor Flanagan szívének, és nemiszervének eltávolításáért is. A család állította, hogy Ozor bűnös gondolataiért, és cselekedeteiért is a nő felelős, de a varázslónő ezt tagadta. Mindannyiunk családfáján akadhat néhány rohadt alma, érvelt. Elisia volt a legelső bizonyítottan bűnös boszorkány, akit a város főterén égettek meg 1648-ban.

Állattámadások: A Josiah Heavenford haláláért felelős vérfarkast, 1651-ben fogták el. A Vincent Arden néven azonosított férfi végül bevallotta, hogy ő volt felelős Robin Kincaide megtámadásáért – ezt követően menekült el a férfi a családjával -, és néhány Crepsley birtokon elpusztított jószágért is. Ardent a falka alfájának jóváhagyásával fejezték le.
1653-ban Horatio Duke-ot megölte egy alakváltó, aki medve képében, lesből támadott rá az Elsőre. A Beuford Porter nevű elkövetőt az megmaradt eredetiek egy héten belül levadászták.

Elemi csapások: Tűzesetek, derült égből érkező villámok, semmiből gerjedő viharok. Mind-mind egy forrófejű fiatal boszorkány, Casper Llewellyn bűnei, aki hagyta az elégedetlenkedőknek megmérgezni a gondolatait. A büntetéséről a saját családja gondoskodott. 1650-ben végleg megfosztották a hatalmától, és száműzték a kovenből.

Dariah Mason elcsábítása: A fiatal lányt egy bukott angyal, bizonyos Cesare csábította szerelemre. A naiv lány elhitte, hogy férfi megszökik vele, de ehelyett sorsára hagyta a mocsárban és hagyta megfulladni. A bukottat 1653-ban végezték ki, amikor valaki rábukkant a szerelmes leveleire Masonék hátrahagyott holmiai között.

A megtorlás évei alatt ártatlan természetfelettiek is áldozatául estek az Alapítók bosszúvágyának, így nem csoda, hogy előbb-utóbb mind belefáradtak a vérontásba, és hajlandóak voltak tárgyalni a feltételekről.

-1653

A paktumot végül 1653-ban írták alá, huszonegy évvel az alapítás, és öt évvel az Eredeti Elsők megszületése után. A paktum az úgynevezett Alapítók, és a városban élő természetfeletti közösségek vezetői között született, amiben határozottan lefektetik azon szabályokat, amelyek a „békés együttéléshez” kellenek.

- A város határain belül egyetlen természetfeletti lény sem árthat az embereknek: A boszorkányok nem használhatnak emberáldozatot, a vérfarkasok nem toborozhatnak erőszakkal, az alakváltók nem ölhetnek. Tilos minden olyan tevékenység, amely a városlakók életét, jólétét fenyegeti.

- Kölcsönös titoktartás: Sem az Alapítók, sem pedig a természetfelettiek nem fedhetik fel egymás kilétét a kívülállók előtt. Amennyire lehet, Rose Harbor lakóit, és vendégeit békés tudatlanságban kell tartani, hogy a pánik elkerülhető maradjon.

- A nyilvántartás: Minden a városban letelepedő természetfeletti lényt nyilvántartásba kell venni az Alapítók levéltárában, akik a saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy ki maradhat, vagy kinek kell távoznia.

- A büntetés: Minden nagyobb közösség felel a saját fajtájának bűneiért, így ha valakit szabályszegésen kapnak maguk közül, haladéktalanul jelenteniük kell Alapítóknál, és a bűnöst azonnal a vizsgálóbizottság elé kell állítani. A bűn nagyságától függően lehet büntetés a kitiltás, vagy maga a halál.

Az alapítók részéről a paktumot minden család részéről a legidősebb életben maradt férfi tagja, vagyis a család feje írta alá.

Boszorkányok oldaláról: Két jelentősebb boszorkány gyülekezett működött ekkoriban a környéken, az egyik a sötét mágiát űző Lackwoodoké, míg a másik a vajákos mesterséget – és fehér mágiát - gyakorló Llewellyneké. Vezetőik Aristotle Lackwood és Mysria Llewellyn.

Az kéttermészetűek nevében (alakváltók, illetve vérfarkasok) a falka vezére, Ephraim Warden nyilatkozott.

Kiemelendő: Sem démonok, sem pedig a bukottak nem írták alá az egyezmény. Az Alapítók olyan szörnyű teremtményeknek tartották a démonokat, hogy a puszta gondolatot is megvetették, hogy tárgyaljanak velük. A Dariah Masont mocsárba csaló, Cesare nevű bukott kivégzése után pedig egyetlen angyal sem maradt a városban.

2020-2021

A város politikáját az eredeti alapító családok utódai befolyásolják, akik mind az „Alapítók körének" tagjai. A kör hivatalosan a helytörténet megőrzésével és megünneplésével foglalkozó civil szervezet, amely különböző adománygyűjtésekkel igyekszik segíteni Rose Harbor városának, és lakóinak életét. Minden év májusában megrendezik az Alapítás Hetét, melynek keretében számos szórakoztató, tradicionális programmal állnak ki a városlakók elé, ez az év egyik legmozgalmasabb időszaka.

Ezek a dinasztiák tisztában vannak a városban uralkodó helyzettel, legtöbbször vezetőbeosztásokat töltenek be Rose Harbor életében. Szeretik is azt gondolni, hogy valóban az övék az irányítás, de mindenkit érhetnek csalódások; A jelenlegi legnagyobb csalódásuk Lauren McCellan, akit megválasztása után kénytelenek voltak beavatni a város titkaiba. Az alapítók egy része benne van a városi tanácsban, és igyekeznek a lehető legnagyobb befolyással lenni közélet működésére. Élükön a négy legnagyobb család áll, akik büszkélkednek az Elsők Ajándékával, és akik a város védelméért felelnek.

Az Alapítók nagy része elítéli azokat – még maguk között is -, akik emberként förmedvényekkel kezdenek kapcsolatot.

A kör vezetője Christopher Flanagan, akinek a családja szintén az Elsők közül való volt egészen egy húsz évvel ezelőtti tragédiáig.

Az Alapítók köre viszonylagos titokban működik így a gyermekeiket – az Elsők fiait leszámítva - a hagyomány szerint tizenhat évesen avatják be, de a tanács életében aktív szerepet csak ritka esetben kapnak.

Jelenleg is aktív – leszármazóval – rendelkező eredeti családok: Cappel, Heavenford, Decker, Flanagan, Baimaan, Duke, Crepsley, DeVries, Kincaide, Montgomary. A házasságoknak hála léteznek már különböző mellékágak, unokatestvérek és egyéb rokonok, akik mind részei lehetnek az alapítói körnek, és a családok belátása szerint kerülnek beavatásra. Szóval továbbra is van lehetőség alapítót igényelni előzetes egyeztetés alapján.

Az Alapítók köre a második világháború alatt alakította ki a főhadiszállását a főutca alatt húzódó katakombarendszerben. A kellően felszerelt bunker bejárata az Óratorony alatt található, egyedül a beavatottak tudják, hogy pontosan hol, és hogyan nyílik. A komplexum víz- és áramellátása független a városétól.

Többek között irodák, hálótermek, raktárak (fegyver- és egyéb felszerelés), és külön az Elsők igényeinek kialakított edzőterem található benne. Az Alapítók Archívuma és könyvtára egy jól elkülöníthető helyiségben található, onnan iratot kihozni csak legszigorúbb körülmények között lehet. A legbizalmasabb, legveszélyesebb tárgyaknak külön páncélterem került kialakításra, melyhez csak a legfelsőbb kör tagjai férnek hozzá.

A katakombák helyet adnak még egy tárgyalóteremnek, ahol a falakba rejtett amulettek megakadályoznak mindenféle mágikus tevékenységet. (A vérfarkasok nem tudnak átalakulni, a boszorkányok nem tudják használni a képességeiket).

Christopher Flanagan, a kör vezetője, elnök (kanon)
Caprice Decker, a kör alelnöke, Christopher helyettese (kanon)

A vizsgálóbizottság: Egyfajta bírák, akik szabályszegéseket vizsgálják, és a feltárt bizonyítékok alapján meghozzák az ítéletet. A bizottság öt főből áll, hogy elkerüljék a szavazategyenlőséget. Ha valamelyik bíra érintettségéből adódóan kiesik, a helyét a Kör mindenkori elnöke, vagy alelnöke veszi át.

A bizottság tagjai:
Julia K. Heavenford – a vizsgálóbizottság elnöke (NJK)
Frederic Montgomary – a vizsgálóbizottság alelnöke (kanon)
Margaret Decker-Morris – a vizsgálóbizottság tagja (kanon)
Alan DeVries – a vizsgálóbizottság tagja (NJK)
Ronald Rowling - a vizsgálóbizottság tagja (NJK) – a kör egy mellékágáról származó feltörekvő tagja

Az Elsők: Amolyan természetfeletti rendőrség szerepét töltik be, akik egyaránt felelnek a vizsgálóbiztosságnak, és a kör vezetőségének. Bármilyen olyan ügy, amelyben a természetfelettiek érintettek az ő asztalokukon landol, ők göngyölítik fel, és hajtják végre az ítéletet. Nyomozók, és ítéletvégrehajtók egyben.

Jelenlegi Elsők:
Godric Cappel – medve, rangidős, csapat vezetője (canon) Fegyvere: Akarat, egy ostor, aminek a csapása bizonyos időre megállásra készteti az ellenfelet, és amíg rátekeredik muszáj igazat mondania, és engedelmeskednie a fegyver tulajdonosa akaratának.
Nicholas Baimaan – viharmadár (kanon) Fegyvere: Métely, a mágikus kard, aminek egyetlen vágása végzetes mérgezést indít el annak a testében, akit megsebez.
Gabriel Decker – kojot (kanon) Fegyvere: Végzet, egy mágikus tőr, ami megsebez bármilyen természetfeletti teremtményt.
Jamie Heavendord – puma (kanon) Fegyvere: Kegyelem, a mágikus íj, az elsők ajándéka, aminek egyetlen lövése kiűz egy démont a gazdatestből

Egyéb tagok: Azok, akik valamilyen aktív szerepet töltenek be a körben, rendszeresen részt vesznek az üléseiken.