A démonok valaha emberek voltak, de az idők folyamán, a Pokolban elvesztették emberségük minden maradékát. A fáma szerint az első démon Lilith volt, akit bosszúból maga Lucifer, az egykori arkangyal hozott létre, miután Isten száműzte őt a Mennyből, amiért nem volt hajlandó tisztelni és szolgálni az embereket. Meg akarta mutatni, hogy bármennyire is szereti isten az embereket, őket is meg lehet rontani, ezért addig kínozta a Pokolba került lelkeket, amíg démonokká nem váltak, és elfelejtették, hogy milyen embernek lenni.

Eredendően nincs testük, fekete füst formájában jönnek létre.  Általános céljuk az emberek megszállása, hogy bűnös vágyaikat rajtuk keresztül éljék ki, illetve Lucifer parancsainak végrehajtása. Bizonyos legendák szerint akadnak démonok, amelyek katasztrófákat (pl.: földrengés, járvány, repülőgépszerencsétlenség, stb.) okoznak. Ezt gyakran puszta szórakozásból teszik. A démonok közt is létezik hierarchia, így vannak az átlagosnál erősebb, több képességgel rendelkező egyedek is, a fődémonok.

A gazdatest egy halandó - gyakran ember, mert sokkal könnyebb mentálisan megtörni, mint egy boszorkányt - akit a démon behálóz, majd elfoglalja az elméjét és a testét. Minél erősebb a démon, annál biztosabb, hogy a gazdatest lelke elpusztul a Megszállás után. Bizonyos embereket nehéz megtörni, így előfordul, hogy az áldozat még életben van, amikor birtokba veszik – időbe telhet a bestia számára, míg sikerül teljesen megölnie a szellemet, és ezen idő alatt az is előfordulhat, hogy időnként az eredeti lélek uralja a testet, amolyan skizofrén állapotot idézve fel ezzel.

A démonok lételeme a hatalomszerzés és a pusztítás. Élvezik, ha tönkretehetnek egy emberi életet, így nem ritka, hogy külön kinéznek valakit, akit aztán - mentálisan - addig kínoznak, amíg az meg nem őrül, vagy meg nem hal.

Azonban, bármennyire is hihetetlen egy démon sem mindig rossz szándékú. Vannak, akik a Pokol után kész paradicsomként élik meg a földi életet - s bár lelkiismeret nélkül nehéz - egy kis szükséges rosszal - ami a Megszállás - igyekeznek kiérdemelni a helyüket az emberek között.

Halhatatlanok, de az emberi test egy idő után amortizálódni kezd, így kénytelenek új áldozat után nézni. A test tűrőképessége sok mindentől függ, hiszen mint tudjuk, az emberek nem egyformák; Egy fiatalabb, fittebb burok akár hosszú évekig is szolgálhatja a démont, míg egy öregebb, és betegebb néhány hónap után teljesen használhatatlan lehet. Mivel a démon alapvetően mágiahasználó, így ez is kihat a szervezetre; Ha egy sötét lény rendszeresen használja a különleges képességeit akkor ez szintén roncsoló hatással van a testére.

A Földön lévő démonok egy speciális kehely, és a belé folyatott emberi vér segítségével képesek más (Pokolban lévőkkel is) démonokkal kommunikálni. Emberi testükben Isten latin nevének (Christo) hallatára megmutatkozik igaz valójuk, amely legtöbbször a szemükben látható. A legtöbb démon fekete szemmel rendelkezik, ám akadnak kivételek, főként a fődémonok közt.

Közeledtüket elektromos zavar (pislákoló lámpa, szaggató rádió) jelzi, nyomként pedig ként hagynak hátra.

*Megjegyzés: Mivel ezerféle mitológia létezik, így ezerféle felsorolást megejthetnék, ezért egy kicsit átszabtam ezt-azt, olyan fajokat felsorolva, és kiegészítve, amelyekkel véleményem szerint a színesebbé tehető a játék

Fészeklakók: A hierarchia legalján lévő, alacsonyrangú démonok. Általában öt-hatfős csoportokban élnek, innen ered a kifejezés. Jellemzően nem túl okosak, és nem is igazán óvatosak, ezért a démonurak nem bíznak rájuk nagy körültekintést igénylő feladatokat. Ezek a démonok azok, akik képesek veszekedést szítani egy kocsmában, vagy egy békéstüntetőkből álló csapatot rombolásra buzdítani.

Közönséges démonok: Szintén a hierarchia alján elhelyezkedő pokolfattyak, aki a társadalmuk jelentős részét képezik. Lopnak, csalnak, hazudnak. Némelyikük megelégszik a helyével, mások felfelé törnek.

Succubus (női) és Incubus (férfi): Vágydémonok, akik úgy férkőznek az emberek közelébe, hogy kihasználják legfőbb vágyaikat – nemcsak testileg, hanem szellemileg is. Gazdagság, a hatalom, a szépség, mind-mind olyasmi, amit a vágydémonok megígérnek, és amit fel tudnak használni a saját céljaik elérésére. Ügyes manipulátorok, tényleg el tudják elérni, hogy áldozatuk valóban magasabbra jusson a ranglétrán, vagy éppen több hatalomra tegyen szert. Rendkívül intelligensek, de legalább ennyire szeszélyesek; egyetlen sértés elegendő, hogy megvonják támogatásukat bárkitől, aki így könnyen a hanyatlás és a csőd szélén találhatja magát.

A tanácsadók: Az egyik legnagyobb hatalommal rendelkező démonok, de még mindig a hercegek alatt állnak. Ők azok, akiket a boszorkányok előszeretettel szeretnének marokra fogni, hiszen különleges képességeik közé tartozik a jövőbelátás és hallás. Általánosságban elmondható, hogy ezek a démonok nem hazudnak, de hajlamosak elhallgatni bizonyos részleteket. Például: Örömmel elárulják a másnapi lóverseny nyertes paripájának nevét, de az elfelejti közölni, hogy a fogadóirodából kilépő szerencsés nyertest rögtön ezután elcsapja egy busz.

A légió tagjai: A Pokol elit katonái, a legfőbb végrehajtók. Közvetlenül egy démonurat – herceget – szolgálnak.

Démonurak és Démonhercegek (nevüktől eltérően egyaránt lehetnek férfiak, és nők): A démoni hierarchiában a legfelsőbb helyeket a démonurak és démonhercegek foglalják el. Démonhercegek a közdémonok felett erejükkel és kimagasló képességeikkel uralkodnak.

Lucifer: A pokol tejhatalmú ura, a Sátán maga.

Megszállás: Fekete füst formájában képesek embereket megszállni, teljesen irányításuk alá vonva az illetőt, annak akaratától függetlenül. Ez a megszállás legtöbbször szájon, ritkább esetekben szemen keresztül, esetleg látható nyom nélkül történik.

Zavar: Elektromos interferenciát okoznak.

Halhatatlanok: Természetes úton bármeddig élhetnek, de megszállt porhüvelyük idővel roncsolódhat. Bármilyen, az emberre halálos fizikai behatás nem árt a démonnak, ám ha elhagyják a testet, a sérülés mértéke (pl. nyaktörés, zúzódás, szúrt/lőtt seb, stb.) hatással van az emberre, akit megszálltak.

Szuper-állóképesség: Sosem fáradnak el; nem igényelnek élelmet, oxigént vagy alvást.

Szuper-erő: Fizikailag sokkal erősebbek az embernél.

Telekinézis: Képesek a gondolataik révén tárgyakat mozgatni.

Közönséges só, szenteltvíz, tiszta vas: Sóból készült vonalon, körön nem képesek áthatolni. A só a démonok kínzásaként is használható. A szenteltvíz maró hatással van az alacsony és közepes rendű démonokra. A tiszta vas érintése maró hatással van rájuk.

Palo Santo: Különleges fa, amely a sóhoz és szenteltvízhez hasonló hatást vált ki, ha leszúrnak vele egy démont.

Ördögcsapda: Amennyiben a démon egy ördögcsapda közepén van, nem képes kijutni belőle és erejét is elveszti.

Exorcizmus: Az ördögűzés szertartása kiűzi őket a megszállt emberi testből, és visszaküldi őket a Pokolba. A porhüvely legtöbbször nem marad életben. Az ördögűző varázsige visszafelé való elmondásával lehetséges a porhüvelyt elhagyó démont visszaküldeni a testbe.
Démonölő kések, pengék: Rendkívül régiek és ritkák, nincs hiteles forrás arról, hogyan kell valóban használható pengét készíteni.

Egyebek: A legtöbb démon nem képesek megszentelt földre lépni (pl. templom, temető). Az átokzsákok képesek elrejteni az embereket a démonok elől. Egy démon által megszállt ember rendkívüli akaraterővel képes rövid időre visszavenni az irányítást teste felett. Varázsamulett segítségével megakadályozható, hogy megszállják az embert. A porhüvely lefejezésével a démon a Pokolba kényszeríthető, de valójában nem hal meg, csak egy időre újra csapdába kerül.

Létezik egy speciális varázsige, aminek használatával az adott hatókörben lévő démonok mindegyike elpusztul, azonban ennek a végrehajtásához egy egész koven összes mágiája szükséges

A ley a démonok számára kifogyhatatlan mágiaforrás. A megcsapolt energia számos varázslat megkönnyítésére szolgálhat. Képesek a testükbe fogadni, és általa rövid időre megnövelni a saját erejüket, démoni hatalmukat. Mivel nincs lelkük, nem tudnak a Ley függőjévé válni, de túltöltődhetnek vele, ami a gazdatest elpusztulásával, és a démoni lény Pokolba taszításával jár.

A démonok száma a városban elenyésző, hiszen a legsötétebb teremtményekként nincs maradásuk a városban; Az Elsők különös figyelemmel kísérik felbukkanásukat, aktivitásukat, így a legelső jelre lépnek.

Mephistopheles: A Romboló, a csalás egyik hercege. Az elegáns megoldások valódi híve; udvarias, sima modora, a behízelgő stílusa mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy ennyire magasra törjön. Különös érzéke van a szórakozáshoz és a szórakoztatáshoz, így nem csoda, hogy gyorsan elunja magát, ha egyhelyben kell topognia. Jelenleg ő a leghatalmasabb démon Rose Harbor falai között, és mindent meg is tesz annak érdekében, hogy ez így is maradjon.