A kovenről röviden: A Llewellyn az egyik olyan boszorkánycsalád, amely aláírta a paktumot sok-sok évvel ezelőtt. Természetközeli, főként vajákos tevékenységet végző, többségében nőkből álló koven, akik a fehérmágia alapelveit követik, és csak ritka alkalmakkor nyúlnak a sötétebb oldal felé -  végső elkeseredettésgükben, amikor nem látnak már máshogy kiutat. Mindig is a lányok voltak többségben a közösségben, akik tradícionálisan az anyjuk vezetéknevét viselték és viselik.

A vezetőjük a Mocsári Boszorka (ami inkább titulus, mint gúnynév), aki jelenleg Dawn Llewellyn. Számos nagynéni, és unokahúg él együtt az egyik farmon, az önfenntartó életmódra berendezkedve, szinte már zárt közösségben. A boszorkánykörökben természetesen már generációkkal ezelőtt elterjedt pletyka, hogy a családot vérátok sújtja, ezért nem tud soha a Llewellynek férfiága érvényesülni... Nos, csak a család tagjai tudják biztosan, hogy a hiresztelés bizony igaz.

A Llewellyn férfiak ritkán élnek sokáig; akkor is csak kizárólag azért, mert megfosztották őket a hatalmuktól. Ahogy idősebbek lesznek, a saját varázserejük sorvasztja el őket, mintha belülről falná fel a testüket.

Autumn:
A Mocsári Boszorka húga, akit akár úgy is hívhatnánk, hogy az Örök Második. Gyermekkorukban az átok  - földhözragadtabbak szerint egy rosszul sikerült varázslat - következtében elvesztették a bátyjukat, Abelt, akit húsz éves korában ragadott el egy rejtélyes kór. Ha létezik olyan, hogy a különcök között a legkülöncebb, akkor az Autumn. Az elboruló seprű, a váll mögé hintet só, az utcán átbotorkáló kóbormacska mind-mind jeleket hordoz, melyeket Autumn előszeretettel hangoztat. Dawn is babonása, de a húga ebben a tekintetben túlnő rajta.

2021. nyarán elvesztette azt, akit legjobban szeretet, a férjét, és szent meggyőződése, hogy erről is az átok tehet, mely a Llewellyn férfiakat sújtja. Részben Dawnt és Tomot hibáztatja, amiért nem vették komolyan, amikor hozzájuk fordult segítségért. Úgy gondolja, hogy Dawn azért nem vette figyelembe, mert sokkal fontosabb volt számára az, hogy a sajátját - ezesetben a fiát, Kayt - mentse. Mivel Autumn férje vérszerint nem volt Llewellyn, és sosem fordult elő, hogy az átok vérvonalon kívül választott volna áldozatot, így a haragvás nem valós, de egy gyászoló özvegyet lehetetlenség meggyőzni.

Autumn másik nagy szívfájdalma, hogy az égiek nem áldották meg az anyaság örömével, ellenben a nővére és férje négy gyermeket is nevelnek. Ki nem mondott ellentétek feszülnek a családban, melynek mozgatórúgója a gyász, és a féltékenység. Nincs nyílt ellenségeskedés, de néha néma harag rosszabb cselekedettekre sarkall, mint egy alapos üvöltözés. Vajon Autumn is készül valamire?