A legismertebb alakváltó fajok a vérfarkas és az animágus. Sok nép történetében megjelennek azok az emberek, a kiválasztottak, akik képesek felvenni egy állat, ritkább esetben egy másik ember alakját. Mítoszuk már az ősidőkben gyökeret vert. A vérfarkasokkal ellentétben az alakváltók átalakulásai nem függenek a holdfázisok változásától – teliholdkor is képesek megőrizni hideg vérüket.

Az alakváltók többsége csak egyetlen állat alakját képes magára ölteni, ezek családon belül rendszerint egyformák, és függ azon környezet élővilágától, ahonnan az adott família származik. (pl.: Egy coloradói kislányból nem lesz egyszeriben bengáli tigris, mert az ott nem honos, sokkal valószínűbb, hogy inkább grizzlyvé alakul). Általában ezen állatok után szokták magukat elnevezni; vérmacska, vérmedve, vérmókus.  Nagy részük nem kedveli különösebben a vérfarkasokat, mert úgy vélik, túlságosan is el vannak telve maguktól. A farkasoktól eltérően nem falkában élnek. Harapásuktól senki sem válik váltóvá, így kell születni. (Mindig az anya természete a meghatározó, szóval ha az anya váltó, a gyermek is az lesz.)

Az emberi transzformáció, mások tökéletes leutánzása csak ritkán megadatott képesség,  sokkal inkább legenda, mint valós lehetőség. Azok, akik megpróbálkoznak vele, súlyos árat fizetnek érte. Ennek legelső lépése, hogy szándékosan, egy szigorú rituálé keretében kell megölniük egy családtagjukat (fontos, hogy vérrokon legyen, minél közelebbi, minnél erősebb az érzelmi kapocs, annál hatásosabb az áldozat). A második lépés, hogy lemondanak saját állati alakjukról. Ha a rituálé sikeres, az alakváltó bármely általa ismert ember alakját képes lehet magára ölteni, de még ez is komoly árat követel. Minél több időt tölt az idegen bőrébe bújva, annál betegebb lesz: émelygéssel, izzadással, és hányással kezdőik, mintha csak egy ártalmatlan gyomorrontásuk lenne, aztán a tünetek fokozatosan elmélyülnek - a  szerveik egymás után mondják fel a szolgálatot. Néhány óra elegendő ahhoz, hogy a folyamat végbe menjen. De egy-egy ilyen alakváltás után hetekre van szükség, hogy a szervezetük újra regenerálódjon. Számos pletyka terjeng a szükséges rituáléról, és mégtöbb azokról, akik sikertelenül hajtottak végre egy-egy áldozatot.
Az alakváltók csak nagyon kis része annyira romlott, és alattomos, hogy ilyesmivel próbálkozzon, s ha mégis megteszi, korántsem biztos, hogy a képesség kompenzálja azt az áldozatot, amit meg kellett hoznia érte.
Az alakváltók nagy része eszküszik rá, hogy az egész csak legenda. Nagyon-nagyon sötét legenda.

Náluk sem külsőségekben mutatkoznak meg a jelek leginkább, hanem a viselkedésükben. Az alakváltók többnyire erősek, és ruganyosak, amely képességük még idősebb korban is megmarad. A kettőstermészetű lények mindig ingerlékenyebbek, mint az átlagos halandók, sokkal hamarabb vesztik el a türelmüket a legkisebb apróság miatt is, ilyenkor pedig nem ritka, hogy egy-egy pillanatra megvillan az a bizonyos állati szempár.

A farkasoktól eltérően az alakváltók nem falkában élnek. Harapásuktól senki sem válik váltóvá, így kell születni. Mindig az anya természete a meghatározó, szóval ha az anya váltó, a gyermek is az lesz, éppen ezért az alakváltók vérvonala igencsak vegyes, ami miatt a vérfarkasok eléggé lenézik őket. A gyermekek mindig az édesanyjuk állati formáját öröklik!

Fontos tudni, hogy átváltozáshoz szükséges géneket csak azok az utódok örökölik, akiknek az anyja váltó. A boszorkány/váltó kapcsolatból kizárólag emberek születnek. (Az átváltozáshoz szükséges gén náluk is megöl minden más mágiát, így akinek az ereiben ott lüktet, sosem lehet boszorkány, vagy egyéb varázshasználó.) Alakváltó-vérfarkas pároknál mindig az anya személye a döntő – ha az anya vérfarkas a gyermek is vérfarkas lesz, ha alakváltó, akkor alakváltó.

A váltó gyerekek átalakulása nem függ sem a kortól, sem a holdfázisoktól - van, amelyikük már egészen korán megtapasztalja milyen négy manccsal, vagy két tyúklábbal a földön állni.

Az alakváltók a vérfarkasokkal ellentétben nem tömörülnek falkákba, remekül érzik magukat egyedül is, de nem ritka, hogy a családok együtt, vagy egymáshoz közel telepednek le. Ezen apró közösségeken belül nincsenek kifejezetten rangok, de felépítésük sokkal inkább matriarchális jellegű, amit mindig a legidősebb nő rokon irányít.

Alakváltás: Képesek felvenni egy adott állat alakját. Az emberi transzformáció, mások tökéletes leutánzása csak ritkán megadatott képesség, és súlyos árat követel – ahhoz, hogy valaki fel tudja ölteni mások alakját, meg kell ölnie egy családtagját.

Emberfeletti érzékek: A szaglásuk, látásuk és hallásuk kifejezetten jó, különösen, ha közeleg a Telihold, vagy közel járnak az egyik Ley-vonalhoz. Rendkívüli megérzéseikre, ösztöneikre bármikor hagyatkozhatnak.

Emberfeletti reflexek és erő: Gyorsabban, és dinamikusabban mozognak, mint az emberek. A legtöbb alakváltó teste még emberi alakban is ruganyos, és erős.

Gyors regeneráció: Sérüléseik viszonylag gyorsan gyógyulnak, aminek köszönhetően kevésbé sebezhetőek. Bizonyosfokú sebek gyógyulását akár alakváltás segítségével is képesek meggyorsítani.

Iridium és ezüst: Az ezüst mérgező rájuk nézve; a véráramba jutva előbb legyengíti, majd végül megöli Őket. Az ezüstfegyverrel okozott sebek sosem gyógyulnak meg teljesen.

Kamera- és fényképezőgép lencséken könnyedén felismerhetők a fénylő retinájukról: Mindannyian láttunk már elszúrt fotókat, ahol az emberek szeme úgy világít, mintha a pokol összes démona a lelkükben élne. A kettőstermészetű lényekről készült fotókra ez többszörösen igaz.

Bár kicsit strapabíróbbak, mint egy átlagos ember, de a legtöbb végzetes sérülés rájuk is halálos csapást mérhet.

Az alakváltók alapvetően nem tudják külön hasznosítani a ley energiáit, de érzik mélységeit. A vonalak közelében a kéttermészetű lények érzékei jobban működnek, mint az erdő más pontjain. Ingerlékenyebbek, és feszélyezettebbek lesznek mellettük, hiszen állati oldaluk megerősödik, ösztöneik kiéleződnek.

Az alakváltók ritkán tömörülnek csoportokba, inkább a családok maradnak együtt, ők alkotnak egyfajta zárt közösséget. Rose Harborban több váltó család is munkálkodik a törvény sötétebbik oldalán, ami kicsit kétessé teszi a megítélésüket a természetfeletti közösségekben. Ritka, amikor váltók szövetséget kötnek egymással, de 2021. őszi események őket is arra késztették, hogy közeledi kezdjenek egymáshoz.