Mit is mondhatnék magamról? Hosszú mellig érő fekete hajjal rendelkezem. Az eltérőtől nagyobb homlokkal rendelkezem, csupán mert a fejem mérete nem a szokványos.  Erős dús szemöldökkel rendelkezem, ami talán apámnak köszönhető.Sötét barna szemszínnel rendelkezem, ami néha tűnhet  feketének avagy mély barnának, attól függ, ki minként ismeri a színeket.  Az orrom pisze, enyhén görbülő. Az ajkaim teltsége hívogató bárki számára, ha azt mondhatom isteni precizitással lett elkészítve.  Az állam egészen szépen van lekerekítve, egyáltalán nem kitűnő a fejformámtól.
Egyáltalán nem számítok karcsú, tökéletes női alaknak, de azon kívül egyeseknek lehetek egyeseknek hívogató formákkal. Ami azt illeti nem vagyok sem túlsúlyos, sem pedig sovány, mindig a közötti testformával rendelkezem, attól függöen, hogy én mennyire vagyok aktív és étel tudatos. Naná rendelkezem búja keblekkel, formájuk lehet inspiráló bárki számára.
Magasságom 170 cm, s a testem többi része ezzel tökéletesen arányos.


Jó tulajdonságok:
- Jó megjelenésű: Míg másnak tanulni kell az öltözködést, addig nála mindennapi. Legyen bármilyen az állapota, ő aztán az alkalomnak illően vesz magára ruházatot.
- Emberszerető: Nem lenne másképp, mint máshol. Kedveli az emberi természetet, s a nyugodt életet.
- Nyelvérzék: Hamarabb érez rá más nyelvek kiejtésére. Ebből fakadóan könnyebben tanul idegen nyelveket, nehézségétől függően.
- Kétkezes: Egyik keze sem jobb a másiknál. Mindkettő kezét úgy tudja használni, mint a másikat.

Rossz tulajdonságok:
- Utálja a süteményt: Régi fiatal trauma miatt nem szereti a süteményeket. Tartózkodik a süteményes boltoktól.
- Könnyen leitatható: Nem az alkohol bírásáról híres. Míg másik jobban bírják, úgy ő hamarabb lesz részeg.
- Kanapé fóbiás: Utálja és tartózkodik mindentől, ami kanapéra emlékezteti. Ha meglát is egyet, akkor nagy ívben kerüli.


Nehezen barátkozik, mivel a régmúltban meg lett fenyegetve egy alkalommal. Akikkel kijön és megismer, azokhoz ragaszkodik foggal és körömmel. A baráti kapcsolatait ápolja, sőt képes arra, hogy nagyobb eseményt hozzon össze, mint például szalonna sütés, vagy állatkertbe menés. Az ismeretlen idegeneket nem kedveli, sokkal inkább preferálja azt akit már ismer, akivel többször beszélgetett. Azon kevés barátaiért a tűzbe képes menni. Nehezen bízik meg másokban, a legkedvesebb lovagot keresi.


Nincs benne nagyobb félelem, mint ami egy kislányban. Tart egy picit a természet felettitől, hiszen a szülei meséiben is különlegesek voltak. Jó maga elveti a kapcsolatot, bármilyen ilyesmivel, sőt képes lemondani egy-egy barátságról a lelki nyugodtság megőrzése tekintetében. Könnyű megfogni őt valami rossz történettel.


Az én átlagos életem

Állok a kis standomnál, s várom, hogy egy újabb személy érdeklődjön az indiai konyha után.Tudom, hogy vannak olyanok, amit senki sem merne megkóstolni, azonban itt Rose Harborban át kell gondolnom, hogy mit adjak a vendégeimnek. Itt nyugaton nem annyira ismert ez az utcai étkezős stand. Hát várok, remélve abban, hogy valaki az illat rabszolgájává válik. Szerencsére nem kell sokat várnom, mert egy férfi kezd el érdeklődni utána.
- Jó napot! - szól hozzám, mire én ránézek a férfire. Egy fiatal egyedről van szó. Eszembe jut, hogy jó lenne családot alapítani, de túlontúl félek a következményektől.
- Jó napot! - szólok vissza, miközben az ajkaim mosolyognak. Legalább ennyit nyújtsak a hozzám térőknek. Nem kell sokat várnom, mire válaszol az illető.
- Egy Csicseri Borsó Curry-t kérnék, rizzsel. - egy kicsit meglepődök, hogy ez a kívánság, hiszen nem volt még eddig senki, aki ezt kérte volna. Mondhatni nem ez a szokványos kérés. Kell egy idő, míg magamhoz térek és válaszolok neki.
- Szíves türelmét kérném. - ez nem az a étel, amit hipp-hopp egyik pillanatról a másikra elkészítek. Én szeretek picit pepecselni az alapanyagokkal, hogy minél inkább visszaadják azt a ízvilágot, amit szeretnék nyújtani. Nincsen férjem, aki támogathatna, sem pedig más pénzbeli támogatás. Teszem a dolgom, sürgök és forgok a saját mobil konyhámban, mire végre elő tudom varázsolni azt amit a férfi kívánt.
- Elvitelre kívánja, vagy helyben szeretné elfogyasztani? -  az illető elgondolkozik, miközben mellmagasságig néz, egy jó darabon és én ebbe kicsit belepirulok.
- Helyben fogyasztanám, hiszen most a legjobb nem? - teszi fel a kérdést az illető, mire én suta választ adok.
- De..de.. - szólok vissza, miközben a kezeim azon ügyködnek, hogy el tudja a közelben fogyasztani az ennivalóját. Öt perc eltelik, mire műanyag dobozkában adom át az ételt. A rendelő elégedetten veszi át az ennivalót, miközben a szája dicséretre áll.
- Nagyon jó az illata! - hangzik tőle, mire én csupán csak mosolyogni tudok. Azonban itt nem áll meg a férfi, hiszen hirtelenjében a következőket mondja.
- Ön elbűvölő személyiség! - hallatszik, mire én csupán elhúzóm a szájam szélét, s abban reménykedek, hogy elmegy innen. Nekem ez a hirtelen barátság nem kell, rossz emlékeket idéz fel bennem. Önkénytelenül elkezdek idegességemben babrálni merőkanállal, mintha csak elő kellene készítenem valakinek ételt. Érzem magamon, hogy végignéz az illető, s talán az én szerencsém, hogy végül távozik fizetés fejében. Lassan fújom ki a benn rekedt levegőt, miközben felbukkan egy ismerős arc. Volt már nálam étkezni, s nem is egyszer. Próbálom rendezni az arckifejezésemet, s megszólítom.
- Szép napot! Ma mit kíván a gyomra? - szólítom meg miközben arra várok, hogy miként fog reagálni. A nő gyorsan végignézi a táblára írt recepteket,  aztán közülük válasz egyet.
- Azt hiszem a leves jól jönne most – ránézek, majd a kiírásomra s próbálok rájönni, hogy a két leves közül melyikre gondolt. Mivel nem szeretném, hogy csalódjon, úgy rákérdezek.
- A kettő közül melyikre gondolt? - érdeklődöm, s nem kell sokat várakozni.
- A felsőt, bocsánat, hogy nem tudom kimondani. - fogadkozik, mire én rögtön reagálok.
- Ugyan, ugyan. Semmi gond. - ezzel utána eltűnők az ételét összepakolni. - mikor elkészülök, akkor átnyújtom neki elvitelre. Fizetés után távozik, én meg visszakapom a nyugalmam. De vajon meddig? Mi minden fog történni az életemben?

Nem él semmilyen rokonom.