Külsõ megjelenés
Aria Lackwood nem a magasságával vagy épp ritka hajszínével tűnik ki a tömegből. Az átlag női magassághoz képest egy kicsit jobban megnőtt, 174 centi magas, amit szeret megtoldani néhány magasított csajos, de mégis visszafogott cipővel, amikben igen könnyedén tud egyensúlyozni hála a sok éves gyakorlatnak.
Öltözködésében egyébként elsődlegesen a sötét, mély színek dominálnak mind az elegánsabb, mind a lazább, sportos ruháit illetően. Hosszú mélybarna haját általában laza loknikban, kiengedve hordja, ezzel szépen keretezve csinos kis pofiját, sokat mondó kutakodó sötét tekintetét. Sminkelés tekintetében a hétköznapokban a természetesség híve, így csak fontos és kiemelkedő alkalmakkor láthatjuk erőteljesebb kontúrral vagy épp vadabb, vörös rúzzsal.
Személyiség
Jó tulajdonságok:-
Precíz, pontos: A munkában, az életében, a mágiában. Mindent nagy gonddal és igénnyel közelít meg, sosem végez fél munkát. Képes türelemmel, kitartással és odafigyeléssel végezni a munkáját, külső hatások csak igen ritkán tudják eltéríteni épp attól, amit végez, így mindenre, amit csinál rámondható, hogy precíz, teljes. Aria sosem végez félmunkát.
-
Kitartó: Tanul, próbálkozik, levonja a következtetéseket, tanulmányoz és ismét előről. Aria nem igazán ismeri a lehetetlen szót, egész életlében célokat és feladatokat tűzött ki maga elé és ezeket kellő lelkesedéssel, odaadással és tűzzel meg is oldott. Nem szereti és nem is tudja feladni, a maximálisat és még annál többet is belead.
-
Tudatos: Fentebbi tulajdonságai ellenére nagyjából sejti a saját határait, és ezeket tudatosan, a saját módszereivel próbálja még jobban kitágítani. De az életét is a tudatosság, általában átgondolt lépések és érzések vezérlik. Próbál nem utat engedni a gyengeségnek, vagy a meggondolatlan döntéseknek, bár kicsit talán úgy van vele, hogy néha... néha talán belefér. Kell ahhoz, hogy önmaga tudjon maradni.
Rossz tulajdonságok:-
Haragtartó: Legyen jogos vagy jogtalan, Aria nem szereti, ha valaki tiszteletlenül bánik vele és ezt nagyon sokáig észben is tartja. Tipikus skorpió, megjegyzi, hogy ki, mikor és hol bántotta, és a legváratlanabb pillanatokban csap le az áldozatára, mert ő sosem felejt, a legkisebb sértést is alaposan megjegyzi. Jobb, ha inkább nem húzunk vele újjat, sosem lehet tudni, mi rejlik a mosolya mögött.
-
Perfekcionista: A tökéletesnél csak jobb lehet. Maga és mások felé is nagy elvárásai vannak, amikből csak ritkán enged. (Saját magával szemben soha.) Elvárja, hogy az emberek körülötte a lehető legtöbbet megpróbálják kihozni magukból, és ezt néha csjpősebb megjegyzésekkel is képes szorgalmazni. Szerencsére valamilyen szinten képes kontrollálni ezt a tulajdonságát és még időben felismerni, ha nagyon átesni a ló túloldalára, de magával szemben tényleg nincs semmiféle kontrollja. Minden lehet mindennél jobb...
-
Titokzatos: Csak nagyon ritkán, és nagyon kivételesen személyeknek hajlandó kiadni magát, az érzéseit vagy épp látásmódját. Általában mindent alaposan átgondol, megfontol, mérlegeli a saját szavainak következményeit és csak az alapján hajlandó bármit is mondani. Mondhatjuk azt is, hogy bizalmatlan, ugyanúgy lefedné ezt a tulajdonságát. Szereti, ha mások esküvel bizonyítják támogatásukat feléje, ettől tud igazán megnyugodni a lelke.
Kapcsolati jellemzők
Egy erős nő, határozott kiállással. Az összes vadidegen ezt mondaná róla első körben, aztán ahogy megismerik úgy jönnek rá, hogy Aria látszólagos komolysága nem csak látszólagos. Ő az, aki ugyan szeret viccelődni a barátaival, de nem mindig veszi a tréfát. Mindezek ellenére mosolyog, igyekszik nem megbántani az illetőt.
Szereti a formaiságot: egy kézfogás, közeli barátoknál egy puszi köszöntésként. Ugyanakkor az idegenektől egészen addig tartja a távolságot míg meg nem bizonyosodik azok szándékáról. A kovenben érezteti szerepét, a gyűléseken egyenesen elvárja azt a tiszteletet, ami megilleti és ezt ő is megadja a felette állóknak. (Jelenleg a kovenben ő a második helyet tölti be.)
Szerelmi kapcsolatai... sokfélék. Mint mindenki, ő is követett már el hibákat az életben, és egytől egyig idesorolná tökéletes kapcsolatát Connor Redwinnel, ahogy a szenvedélyes, a hirtelen érzésekre alapozott majdnem kapcsolatát Gabriel Deckerrel is.
Nehéz ugyanis meghatározni, hogy mire van szüksége Ariának. Ő maga azt mondaná, hogy semmire és senkire, közben meg talán... Támogatásra és reális iránymutatásra, kölcsönös érdeklődésre, tiszteletre, de mégis játékosságra és a való életből kizökkentő könnyedségre. Egyszóval... ilyen pasi nincs a világon. Aria is jól tudja, nem is keresi a szerelmet. Fontosabb és érdekesebb céljai vannak annál, minthogy a szerelmet kergesse. Majd jön és elősöpör mindent, amikor jönnie kell. Neki ez is bőven elég.
Aria, a boszorkány
Boszorkány... a szó, mely meghatározza Aria múltját, jelenét és jövőjét.
Mint minden nagyobb és tradicionális boszorkánycsaládban, a Lackwoodok esetében is ugyanazzal a természetességgel zajlott a gyermekek bevezetése a varázsvilágba, mintha itt semmi különleges sem lenne. Így a kicsi Ariának teljesen természetes volt a nagymamája megbűvölt konyhájában rosszalkodni, vagy épp a familiárisokkal kimenni az erdőbe, esetleg kagylókat, köveket, kavicsokat gyűjtögetni a tengerparton különböző amulettekhez, vagy épp bájitalokhoz. Ariát mindig is körbevette a mágia és mikor a szülei azt mondták, hogy mindezt el kell rejtenie, mindent, ami egészen eddig természetes volt számára, kissé kétkedve fordult a világ felé. Nem arról volt szó, hogy ne fogadna szót szüleinek, de nem értette, hogy egy ilyen természetes, könnyed és varázslatos dolgot, miért kell rejtegetni az emberek elől...
Aztán a gyermek Aria megtapasztalta a mágikus világ sötét oldalát. No nem véres keretek között, mindössze immáron a család védelme nélkül, a gyermeki ártatlanság bájával kellett szembesülnie, hogy milyen is a másik világ, hogyan tekintenek rá azok, akik nem boszorkányok, mégis ismerik a titkot. És ez kijózanítóan hatott rá, elindította a saját, szigorú útján.
Aria mindig is tökéletes tanítvány volt. Tizenkét évesen már a nagyapja mellett, a boszorkánylaborban tanulta az alapbájitalokat, részletesen tanulmányozta a Lackwoodok történelmét, felkészült a napra, amikor majd a kovenjük teljes jogú tagja lehet.
Az első jelek meglepően egyszerűek voltak. A lány ereje türelmesen fejlődött, a saját útja és elképzelései mentén, amire nem csak szülei, hanem nagyszülei is büszkék voltak, így senkit sem lepett meg, mikor tizennégy évesen egyszerűen csak megjelent Turmalin.
A holló, Aria sötét mágiájának hírnöke – bár akkoriban ezt tényleg nem gondolták volna az ősök – egyszer csak követni kezdte a gazdáját. Le sem lehetett rázni, virrasztott az ablakánál, elkísérte bárhova is ment, és bevárta, bárhol is volt. Turmalin a mai napig hasonló habitusú. Nem nagyon engedi, hogy hozzá érjenek, szeret távolságot tartani mindentől és mindenkitől, ahogy más familiárisoktól is. Egyedül Topázt, Aria másik társát hajlandó elfogadni...
A boszorkányévek végül csak teltek, múltak. Aria aktív képessége valamikor a tizennyolcadik születésnapja körül villant fel elsőként és sokáig ő maga sem értette, ahogy egy ideig a körülötte lévők sem. A boszorkánytűz, tisztítótűz... régi, családi örökség, mely generációk óta nem tette tiszteletét, és most mégis – egy átkokat gyakorló tanórán – olyan szikraként pattant ki Aria ujjai közül, ami igen komoly balesetet okozhatott volna, de szerencsére volt valami nyugalom és ösztönös lélekjelenlét Ariában – ami azóta sem nyilvánult meg újra - , amivel a lángok egyszerűen csak táncoltak az ujjai között, megbabonázták és elvarázsolták a boszorkányt. És bár a tűz komoly égési sérüléseket okozott a fiatal boszorkánynak, a mágia iránti ösztönös érdeklődése egy pillanatra sem tántorította el képességétől.
A boszorkánytűz:Nem tudni, hogy pontosan honnan ered, de az első feljegyzések nem meglepő módon a boszorkányégetések korából, a 15-18 századból származnak. Vannak, akik a bukottak tudását sejtik, - a mennyei tisztítótűzét, mely megszabadítja a bűnösöket bűneiktől - mögötte és vannak, akik a máglya lángjait látják a boszorkánytűzben. Bizonyos szempontból ez manapság már teljesen mindegy a használói körében, hiszen ő maguk is nagyon kevesen vannak, sőt... a képesség maga szinte feledőben, de ha egy szakértő látja, fel tudja ismerni: bukottak, démonok és magas rangú boszorkányok.
A boszorkánytűz megtisztít bármit, amihez egyszer fekete mágia tapadt. Porrá égeti, az atomig hatol, ez által képes kiüldözni a démont egy testből, átkoktól vagy rontásoktól megszabadítani tárgyakat. (Néhány esetben, a fekete mágia mennyiségétől függően a tárgy/test teljesen elpusztulhat.) Az erő a használóra is hatással van, a saját testét is megégeti, ha használt sötét mágiát a boszorkány, ami nem is olyan ritka. A tüzet legkönnyebben átkokkal és sötét praktikákkal lehet felszítani, így használói idővel ezeknek is mesterei lesznek: minél erősebb az átok, annál erősebb a tűz.
Nem meglepő módon a boszorkánytűz használói között több démonvadász boszorkány is fellelhető, az ő tudásuk az, ami a mai modernebb boszorkányoknak alapot ad a tűz használatához, ahogy Ariának is.
A képesség örökletes, és bármennyire is szeretné a Lackwood-család magáénak tudni a kiváltságot, családjuk nem tartozik azon kiváltságosok közé, akik „csak úgy” rendelkezhetnek ezzel az „áldással” (bár a használók szerint néha átok). A Lackwood-családfa szerint az első boszorkánytűzzel manipuláló LÁNY gyermek 1901-ben született, anyja pedig nem más, mint Margaret Ravenwood, a boszorkánykörökben is ismert démonvadász Ravenwood család sarja, és az egyik legismertebb boszorkánytűzzel manipuláló boszorkánycsalád gyermeke. A Ravenwoodok azóta már kihaltak, bár talán akad néhány utódjuk, de nem számottevőek vagy híresek.
A Lackwood-család mégsem büszkélkedhet sok boszorkánytűz-mesterrel, bár sokan léptek a Ravenwoodok által kijelölt útra, a képesség mégsem volt túl gyakori és feltűnően csak női ágon öröklődött. Oka a mai napig megmagyarázhatatlan.
Aria is eme képességet örökölte, de elődjeivel ellentétben neki nem volt szerencséje másoktól megtanulni a használatát, a feljegyzések szerint ő a negyedik a Lackwood-családban, aki a boszorkánytüzet használja. És a mai napig saját erejének rabja. Tesztelgeti, tanulja, az ősök feljegyzései alapján próbál kiigazodni.
Aria másik nagy szenvedélye a bájitaltan/alkímia, amit nagyapja és egyben mestere szárnyai alatt sajátított el, és a mai napig fejleszt is. Érdeklődése viszonylag korán megmutatkozott az alkimista tanulmányok iránt, amit szülei és családja támogatásával fejlesztett tovább, hogy a környék egyik legjobb bájitalkeverője legyen, és talán... egy kicsivel több is...
Aria Elizabeth Lackwood – egy nemesi, tiszteletteljes név és egy név, ami álcát ad. Magasabb és gazdagabb boszorkány (és nem boszorkány) körökben ugyanis
Elizabeth Ravenwood neve nem ismeretlen. Aria tudatosan vette fel, tudatosan rejti az arcát álca és mágia mögé, hogy saját határait és saját lehetőségeit kiterjessze, megismerhesse azt, akit kisvárosi, egyszerű boszorkányként sosem tudna. Bájitalokkal „kereskedik”, és néha bizony nem pénzt vár, hanem tudást... Tudást a saját képességéről, a múltjáról és örökségéről. Aria ég a vágytól, hogy teljes mértékben megismerhesse mágiáját és ez miatt hajlandó hazudni, hajlandó álarc és álnév mögé rejtőzni, abban bízva, hogy egyszer eléri a célját... bármi is legyen az. Talán még ő sem tudja pontosan, de ha elérte, biztos lesz benne.
A második társ: Topáz --- részletek az előtörténetbenElõtörténet
Aria látszólagos békében nevelkedett és tanult, de mint minden Lackwoodban, benne is elég korán gyökeret vert a tudás iránti vágy. Szerencsére a jobbik, kíváncsibb fajta, amit nem önzőség vezérelt, mégis olyan utakra terelte, amik nem feltétlenül előnyösek egy fiatal boszorkány számára.
Az egyetemi évei alatt, egy professzorának köszönhetően mélyebb betekintést nyert az alkímia világába és ezzel olyan körökbe is, ahol a mágiának többféle ára van: pénz, tudás, hatalom. Egyszerű halandók, szárnyaszegett bukottak, mágikus tudással rendelkező boszorkányok vagy épp alakváltók és vérfarkasok „gyülekezete”, a mágikus világ elitjének egy apró szegmense. Hihetetlen összegek, hihetetlen tudás és ereklyék cserélnek gazdát néhány csepp mágiáért cserébe. A mágia... lehet bármi: bájital, átok, ige, rúna vagy épp amulett, ezeknek esetleges bonyolult kompozíciója, vagy épp csak egy ősi tekercs, ősi tudással.
Aria korán megtanulta, hogy ezekben az emberekben megbízni nem lehet. Saját, mágikus esküvel pecsételt szövetségeseket viszont szerezhet. Olyanokat, akikben megbízhat és akik sosem adják ki pontos személyazonosságát, és így máris magabiztosabban vegyült el a tömegben, mint Eliza, Elizabeth Ravenwood. Senki nem kérdőjelezi meg a tudását és kilétét, a boszorkánytűz és az elégedett „vevők” tökéletes bizonyíték Aria hatalmát illetően.
Hogy mégis miért maradt inkognitóban? Erre igen egyszerű a válasz: a saját nyugalma érdekében. Amíg senki nem ismeri, senki nem tudja hol keresse, addig ő maga irányítja az életét, és Ariának ez a fajta önállóság nagyon fontos.
Ahogy a családja is, a nagyszülei, a szülei, a testvérei... és amit örökre fehér kormos homály fed... A boszorkánytűz hófehér korma.
Aria alig tért haza az egyetemről, épphogy munkába állt a helyi gimnáziumban, mikor kiderült, hogy bácsikája, Thomas Lackwood a Ley függőjévé vált. Maga a Ley használata egyik Lackwood boszorkánynak sem volt ismeretlen, az elődeik és ugyan titokban, de a nagyszüleik is kísérleteztek már a Ley-jel, amikről természetesen feljegyzések is készültek, de Thomas túl messzire ment, túl mélyre nyúlt ebben az erőben, a függőjévé vált, ahonnan láthatóan csak egy visszaút volt, és amit ugyan a koven nem szívesen tett meg, de a férfi elméjének épségéért bármit megtettek volna. Csak ahogy az várható volt, elkéstek. A leválasztási kísérlet során elszabadult a káosz, Thomas rátámadt sajátjaira...
Hogy mi történt ezek után? Mindenki számára egészen homályos. Lackwood nagymama tett arról, hogy unokái ne emlékezzenek a történésekre, de ahogy mindketten fejlődnek, az erejük egyszer meg fogja törni a védőmágiát, és napvilágra kerülnek Thomas Lackwood tettei, a család halálának pontos körülményei és a hófehér korom titkai, melyek a leégett pince után maradtak.
- - -
„A múlt bölcs szemei rád tekintenek.” – Egy hónap telt el a tűz óta. A temetésre nagyon sokan eljöttek. Ismerősök, barátok, messzi rokonok. Anyánk családja, a nénikém családja. Ekkor láttam őket utoljára, de Rita nénikém szavai örökre belém égtek, miközben a temetőből sétáltunk kifelé és az egyik bokor felé mutatott. Az ágak, levelek között felvillanó szempár azonnal megragadta a figyelmemet.
„Topáz?” – A múlt bölcs szemei, nagyapám familiárisa, a maine coon, mely most rám emelte okos bár szomorú tekintetét, osztozott velem a gyászban, osztozott velem... a mágiában. Nem volt nehéz kitalálni, mikor szegődött mellém. Pont úgy kezdett el követni, mint Turmalin, és pont úgy vigyázott rám, mint a nagyapám. Társammá és vigaszommá vált.
- - -
2021.szeptember
- Megtaláltam anya naplóját. - emeltem fel a könyvet, amibe gondosan beletűztem az apasági tesztet. Pont oda, ahol találtam és ahol anya leírja, hogy nem az apám lánya vagyok.
- És erről beszélnünk kell. - sóhajtottam, ahogy kinyitottam, majd átadtam neki. Nem tudtam volna, nem lettem volna képes felolvasni azokat a sorokat hangosan. - Itt... - suttogtam, ahogy ujjammal a kezdésre böktem. De ha Alexander elolvasta, gyorsan el is vettem tőle a könyvet, hogy... hogy nem tudom, mit csináljak vele.
- Megcsalta az apá... - haraptam el a nyelvemet, mert ez így még jobban fájt, mint gondoltam. Ugyan Daniel Lackwood az apám volt, de csak érzelmileg, és ez most minden egyes említésnél fájdalmat okozott.
- Tesztet is csináltatott. - folytattam miközben az érzésektől egy pillanatra megremegett a lábam. - Alexander, testvérek vagyunk... - böktem ki végül, ha még nem volt nyilvánvaló a számára is.- - -
Újabb szikra bizsergett az ujjaimban, a fájdalmasabb-féle, az égető. Épphogy megjelentek a kék lángok, az ujjperceim az előző varázslat miatt csípni kezdtek, már-már égni. A naplót másodpercek alatt nyelték el a lángok. Az üres papírkosárba dobtam a könyvet és vele együtt a lángok is elhagyták a kezemet, égő, fájó érzést hagyva a kézfejemen és a lelkemben is. Talán nem volt jogom megsemmisíteni a naplót, de azt se akartam, hogy Nora vagy a nagymama találjon rá. Ez volt a leghatásosabb módszer.
- Kettőnk között marad. - zártam le végül a beszélgetés ezen részét, ahogy a kék lángok szépen lassan felemésztették a lapokat, hófehér, tiszta hamut hagyva maguk után. Talán ezzel a cselekedettel anyámat is feloldoztam, nem tudhattam, de reméltem, jól döntöttem.Közeli rokonság
Elizabeth Lackwood: NJK - született boszorkány -
nagymamaJames Lackwood: elhunyt - született boszorkány -
nagypapaThomas Lackwood: elhunyt - született boszorkány -
vérszerinti apaDaniel Lackwood: elhunyt - született boszorkány -
nagybácsiAngelica Lackwood (szül.: Angelica Wright): elhunyt - született boszorkány -
édesanyaAlexander Lackwood: játékos karakter (Becks) - született boszorkány - hivatalosan
unokatestvér, de egyébként
féltestvérNora Lackwood: játékos karakter (Niky) - született boszorkány - hivatalosan
édestestvér (húg), egyébként... bonyolult. Anyai ágról testvérek, apai ágról unokatesók.(Nora nem tud erről.)