Duncan külső szemlélőként egy teljesen átlagos magasságú, átlagos kiállású férfi, aki könnyedén el tud vegyülni az emberek között, nem igazán kelt feltűnést, amíg ő nem úgy akarja.
Öltözete ennek megfelelően mégis mindig elegáns, stílusos és kissé visszafogott. Valahogy már csak természetéből adódóan is bármi jól áll rajta, bár ezzel nem igazán szokott törődni. Ő az a fajta, aki azt vesz fel, amit akar, meg amit épp a szekrényben talál, és bár ez az állítás azt engedné sejtetni, hogy kissé rendetlen, ez egyáltalán nem igaz. Ruhatára teljes mértékben a civil munkájához van igazítva, ingek, elegáns nadrágok és zakók kifogyhatatlan tárháza. Sportos vagy épp laza, lezser darabokat kizárólag otthonra vagy túrázáshoz, hétvégi programokhoz vesz fel.
Dun arca kissé szigorú, néha már-már merev vagy túl komoly, amiben az állandó borostája is közrejátszik. Az emberek azt hinnék, hogy nem tud, ezért pedig nem is szokott mosolyogni, és bár valóban ritkán látni az ajkai görbületét, attól még képes rá, csak hát ritkán osztogatja. Minden tekintetben próbálja megőrizni a tekintélyét és szigorát, így a családi és baráti körön kívül esők sosem láthatnak többet egy-egy elismerő biccentésnél vagy rövid meglepettségként.



Jó tulajdonságok:
- Határozott: Duncan sosem mutatja ki, ha kételyei vannak. Inkább szigorú tekintettel hallgat és hozza meg a döntéseit, amit utána ugyanezzel a szigorral és ellentmondást nem tűrően közöl a publikummal. Határozottsága nem csak a kommunikációjában nyilvánul meg. Mindig tudja, hogy mit és hogyan akar, és ha úgy látja, végig is viszi tervét. Legyen szó egy süteményről, vagy kapcsolatokról, ha Duncan azt mondja, hogy ez lesz, akkor nem igazán lehet megmásítani a döntését.
- Elkötelezett: A család, a falkája, a hivatása iránt. Szeret szilárd alapokon állni, ez miatt igyekszik minél több olyan pontot létrehozni az életébe, amik mellett tiszta szívvel ki tud állni. Az apjának köszönheti ezt a hozzáállást és a mai napig hálás érte, hiszen nagyon sok problémán sikerült felülkerekednie az elkötelezettsége segítségével.
- Tudatos: képes felismerni és feldolgozni az érzéseit. A düh, szomorúság vagy a boldogság érzését nagyon könnyen felismeri magán és tudatosságával a megfelelő érzelmeket tudja magára venni.
- Családcentrikus: Így nevelték, ezt nem lehet jobban kifejteni. Duncan-nak mindene a családja: pláne mióta apja meghalt. Testvérei mindig számíthatnak rá, és ha neki van szüksége segítségre, akkor a testvérei felé fordul. Anyjáért folyamatosan aggódik, nem szívesen hagyja egyedül.

Rossz tulajdonságok:
- Elfojtó: Mivel nem mutatja ki az érzéseit, nagyon sokszor nem is foglalkozik velük. Nem tudja jól feldolgozni a csalódásokat, gyászt, kudarcot, de mikor már sok lesz neki, bármikor kirobbanhat belőle. Vérfarkasként járja az erdőt vagy régi, elnyűtt bokszzsákját püföli, amíg el nem fárad.
- Komor: Leginkább idegenekkel, de nagyon sokan mondják rá azt is, hogy karót nyelt. Tény és való, hogy alapvetően Duncan nem szokott mindenkivel jópofizni. Beszéde is elég kimért, távolságtartó. Nehéz megismerni.
- Szigorú: Lehet, hogy még nem mondott semmit, de ahogy rád néz, már tudod, hogy rosszat tettél. Duncan szigorú, néha talán a legrosszabb fajtából. Igyekszik kontrollálni viselkedését, de néha képes a legszigorúbb döntéseket meghozni, ha úgy érzi, hogy megsértették.


A kapcsolatai, mint minden ember esetében elég változékonyak, de alapvetően hat csoportba osztható, hogy kivel milyen hangnemet üt meg:

1) Család: a legbensőségesebb, közvetlen, vidám, ha a hangulata is engedi és néha még talán játékos, heccelő. Velük megpróbálja elengedni magát.

2) Barátok: szinte mint a család esetében, de a játékos és heccelős hangnemet inkább csak a legjobb barátoknak engedi meg.

3) Emberek: akikkel heti, havi szinten beszél. Ügyfelek, a hétköznapok emberei. Ezekben a kapcsolatokban távolságtartó, megfontolt, néha mogorva, de inkább csak neutrális és a mogorvaságot egyszerűen a mély hangjának és semleges kifejezéseinek köszönheti.

4) A falka: megértés, komolyság, szigor. Átgondolt kérdések, válaszok. Nem nagyképűen, de érezteti a pozícióbeli különbségeket, az erőt és hatalmat, ami megkülönbözteti a falka többi tagjától. Ezek az érzések persze keveredhetnek, ha a beszédpartner a barát vagy épp család kategóriába is beletartozik. Persze mindezek hivatalos, falkaügyek terén számítanak, egy hétköznapi esetben a fentebbi kategóriákba sorolhatóak.

5) Idegenek: ösztönös távolságtartás, bizalmatlanság és karót nyeltség. Amíg nem győződik meg az illeti szándékairól, addig jellemzően a lehető legsemlegesebb és legkételkedőbb feléje.

6) Párkapcsolat, szerelem: Dun romantikus alkat, bár korábbi tapasztalataiból kiindulva a publikum előtt a partnerével is távolságtartónak tűnik. Nem az a fajta, aki ölelkezve, csókolózva bújik össze a park padján a barátnőjével. Sokkal inkább meghitt és romantikus, igazi úriember. Kincsként és megbecsülendő lehetőségként tekint partnerére. Ha pedig valaki mellett teljes mértékben elhatározza magát, akkor abban biztosak lehetünk, hogy az egy egész életre szóló kapcsolat lesz.


Születésem óta készültem a vérfarkasságomra, nem féltem vagy riadtam meg tőle, pontosan tudtam, ismertem a folyamatokat, amik majd lezajlanak a testemben, a lelkemben az első... a második... a sokadik alkalommal is. Apám szerint, ha mindvégig észnél tudok maradni, kibírom a legkeményebb fájdalmat is, akkor a Hold megkegyelmez, a belső farkasom pedig behódol. El kell fogadtatnom vele, hogy én vagyok a vezető, én irányítok. Nem szabad megijednem, a kételkedés legapróbb szikráját is ki kell oltatni és képes leszek rá... mert képes vagyok rá.

Az első átváltozásom pont ebben a szellemben zajlott le és pont ezzel tudtam kontroll alatt tartani a farkasomat. Nem mondhatom, hogy egyszerű volt, a telihold előtti esték nyugtalansága, az álmatlanság, a csontomig hatoló, elmulaszthatatlan viszketés minden egyes alkalommal kísért, és nem csak a telihold előtti éjszakákon.
Ha ingereltek, piszkáltak vagy hevesebb érzések értek, mindig ugyanaz lobbant fel bennem: tűz, nyugtalanság, az elmulaszthatatlan viszketés... a farkas nyüszítése a lelkemben.
Idővel viszont ezt is meg kellett tanulnom kezelni. Volt valami a többiek szemében, ami még jobban zavart és pont ezért ösztönzött. Szerettem volna legalább olyan jól csinálni, mint ők és végül... jobban is csináltam mint ők.



A farkas ereje a falkában van. Nincs azzal baj, ha néha összekaptok, hadakoztok és odacsípsz, de az Élet tisztelete lebegjen előtted. Becsüld meg önmagadat és mások is becsülni fognak.

Sosem akartam Alfa lenni, sosem vágytam erre a kiemelkedő beosztásra és magas rangú felelősségre. Azon túl, hogy hasznos tagja szerettem volna lenni a falkának, sosem volt más ambícióm, mégis mikor apám kijelölt, mint utódját, nem éreztem azt, hogy ne lennék rá képes. Ha az Alfa is úgy gondolja... Akkor Alfa leszek. A falkáért.
Mindig a falkát és a családomat próbálom előtérbe helyezni, nem énként gondolkodom, hanem miként. A családom, a falkám, a rám bízott felelősség. Kiválasztottak és nem akarok csalódást okozni.


- Ki az a Duncan Roth?
- A Roth-Evans ügyvédi iroda ügyvédje, vállalati jogász.
- És a színfalak mögött?
- A Rose Harbori falka Alfája...


Édesanyja egyedül, az alig pár éves gyerekkel az oldalán menekült Rose Harborba, bár inkább csak a városon keresztül. A fiatal vérfarkasnő és ijedt gyermeke a tervekkel ellentétben végül mégis a kisvárosban találtak menedéket, szerelmet, családot... Egy teljesen új életet.
Az élet persze sosem olyan egyszerű, a fiatal Dun gyorsan megtanulta, hogy milyen az, amikor kinézik a közösségből, nem haverkodnak vele a gyerekek, mert „fattyú”, félvér és akkor még nem is idevalósi. A kirekesztettség érzése körbeölelte a mindennapjait, az óvodából, majd iskolából hazajövet sosem járt el barátokkal, hiszen hiába is próbálkozott, valahogy sosem jutott el arra a pontra, hogy komolyabb, baráti kapcsolatokat alakítson ki a társai között. Ez aztán az iskolában megváltozott, bár már akkor sem a korosztályával, hanem a nála idősebbekkel haverkodott össze, de ez akkoriban nem igen számított. A gyerek Dun barátokra, sőt szövetségesekre is tett szert, miközben szerencsésen már a testvérei is ott voltak közelében: Cameron és a későbbiekben Alec.
Igazi család lettek: apa, anya, három gyerkőc. Felelősségtudat, összetartozás, szeretet. Egy igazi idilli kép, amibe néha a mai napig megpróbál kapaszkodni, hinni benne.

A korai kirekesztés mintha megszűnt volna, de igazából sosem múlt el, csak a háttérbe szorul és a fiú megtanulta figyelmen kívül hagyni, viszont ahogy Duncan elkezdett felnőni és fejlődni, a fogadott apja (akire mindig apjaként hivatkozott) tanításai és iránymutatási alapján változott személyisége is. A magáévá tudta tenni azokat a vérfarkas-elveket, falkaszabályokat és értékrendet, amivel a falka hasznos tagjainak rendelkeznie kell. Igazából ez sosem volt olyan meglepő, Duncan a maga apróbb kihágásai ellenére is mindig tisztelettudó, előzékeny, jószívű srác volt, aki idővel megtanulta azt is, hogy az éremnek mindig két oldala van. Széleskörű rálátással rendelkezik a világ dolgaira, mind a munkájából adódóan, mind a saját érdeklődése miatt megtanult olvasni az emberekben és a falkában is... Ismeri az embereket, látja a hibákat, látja mire vágyhatnak.


- Duncan egy korcs...
- Kellemetlen, de igaz. Még ha egy kicsit nyers is.
- Hogy lehet ő az Alfa?
Az Alfát nem a származása teszi Alfává. Nem a születése, a vérségi kötelék. A viselkedésből, a kiállásból, a tudásból, az erőből és elköteleződésből lesz Alfa. Nagyon sokan ezt sosem voltak hajlandóak elfogadni, akkor sem mikor maga az előző Alfa, Dun apja jelentette be az örökösét. Lázongás és morgolódás kísérte végig a bejelentést, ami a fiatal Alfa szívében is elültette a kétkedést. Ha ők nem tartanak alkalmasnak... talán igazuk van?

Nos, szkeptikusok mindenhol vannak. Pont őket kell meggyőzni, de Dun jó Alfa. Igazságos és emberséges, sikerült felismernie a világ változását és efelé próbálja terelni a falkát is, bár tisztában van vele, hogy az idősebbeket sosem fogja igazán meggyőzni, ahogy a berögzült szokások sem vesznek el egyik pillanatról a másikra. De sosem akart gyökeres változást, nagy reformokat.
Tiszteletben tartja a törvényeket, tiszteletben tartja az embert és farkast is és amikor kell előbukkan belőle az az Alfa, aki előtt mindenki fülét-farkát behúzva meghunyászkodik.

Látszólag túl békés, engedékeny... de tudod, mi van a háttérben?



Alexander Ward:: passzív, elhunyt - vérfarkas -  nevelőszülő/apa

Alice Ward: NJK - vérfarkas -  édesanya

XY Roth: NJK, nem rose harbori - harapott/félvér vérfarkas -  vérszerinti apa -> kiléte ismeretlen

XY Roth: NJK, nem rose harbori - félvér vérfarkas/ember, egyéb -  apai ágról lánytestvér -> létezése nem ismert!

Cathrine Evans:: játékos karakter (kittina) - vérfarkas -  barátnő, alfaszuka

Cameron Ward: játékos karakter (becks) - vérfarkas-  (fél)testvér

Alec Ward: játékos karakter (becks) - vérfarkas-  (fél)testvér, a falka bétája

idősebb Richard Mason: NJK - vérfarkas -  jóbarát, Cameron és Alec nagybátyja, a falka egykori bétája

Richard Mason: játékos karakter (Engel) - vérfarkas -  Cameron és Alec unokatestvére

Tamara Mason: játékos karakter (Niky) - vérfarkas -  Cameron és Alec unokatestvére

Liliana Mason: NJK - vérfarkas -  Richard lánya