Természetes vörös, természetes porcelán, természetes zöld szemek és egy átlagos, nőiesen alacsony magasság, mely finom eleganciával és valamiféle büszke kisugárzással társul.
Mia szép. Ezt kár vitatni, hiszen egy kifinomult, nőies nő, aki igazi kisasszony módjára viselkedik és öltözködik is. Kicsit finnyás is, nagy hangsúlyt fektet a külsejére, a megfelelő kiegészítőkre és ékszerekre, a sminkre és a hajára is, ugyanakkor egy sötét, holdfényben úszó éjszakán néha még a falka tagjai is megpillanthatják a kócos hajú, az átváltozást zilált és még igazi vadállatként csillogó szemét, amit nem sokan ismerhetnek, és ugyan nem szégyenlős, tud úgy mozdulni és fordulni, hogy a lehető legkevesebbet mutassa magából, hiszen ő egy Nő. Az a fajta, akinek minden mozdulata természetes és egyszerű, néha már-már hihetetlen is.
Ruházata passzol a jelleméhez és értékrendjéhez. Mindig elegáns, mindig sikkes, könnyed. A színskála összes színét képes jól hordani, szakmájából adódóan is jó érzéke van a széphez.


Jó tulajdonságok:
- segítőkész: Próbál minden helyzetben ott lenni és segíteni, átvállalni a másik terhét és megoldásokat keresni. Nem riad vissza egy-egy nehéz esettől sem, és ha úgy látja, nagyon szívesen ül le bárkivel beszélgetni, ha azzal segíthet.
- eltökélt:  végletekig képes elmenni és azután is. Nem ismeri a határait és ha valami egyszer a fejébe vett, akkor bizony nem tágít. Úgy érzi, hogy a maximumnál is többet kell és tud is teljesíteni vagy épp kideríteni.
- kifinomult: A beszéde, az öltözködése, az egész lénye maga. Imádja a csillogást, a ruhákat és roppant mód ért a divathoz. Tudja miként, hogyan kell megszemélyesíteni azt a stílust, amit elképzelt magának és ezt nem csak a külsejével, hanem a szavaival is megteremti. Jól fogalmaz, könnyedén csűri-csavarja a mondatokat, mint akinek mindez zsigerből jön, és igazából... pontosan így is van.

Rossz tulajdonságok:
- szigorú: Önmagával szemben magasak az elvárásai és ha azokat nem tudja megugrani, akkor bizony lelkileg elég jól tudja magát sanyargatni. Szerintem mindennek elsőre kell sikerülnie, pláne neki, épp ezért félmunkát, majdnem jót nem is fogad el magától.
- maximalista: Ezt nem igen kell részletezni. A viselkedése, a tanulmányai, az elvárásai, a munkája, a kapcsolatai terén. Hajtja, keresi a tökéletességet, a leehtő legmagasabb és legjobb eredményeket.
- kényes: Mindig is ő volt a család szemefénye, a kislány, a hercegnő, így Mia hozzászokott ehhez a bánásmódhoz. Néha előtör belőle a kényes úrilány, és olyankor semmi és senki nem felel meg a számára. Vegyítve a saját szogirával nagyon csúnya és kegyetlen szavak tudják elhagyni a száját, amit persze idővel megbán.


Barátságos, lelkes beszélgetőpartner. Mindenkivel igyekszik kedves, aranyos lenni, hogy senkit se bántson meg. Igyekszik az ideálisra, a tökéletességre. Mindenkinek próbál és meg is akar felelni, épp ezért nagyon könnyen idomul az emberekhez.

Ideális hallgatóság vagy ha úgy látja, akkor szívesen mondja, mondja és mondja... Beleránt az ismeretlenbe, nevet, mosolyog és új dolgokra ösztönöz. Szereti emberekkel körbevenni magát, akár egy laza barátnős délután vagy komolyabb összejövetel képében.

A romantikus kapcsolatokban ő az ideális társ. Mia szép, okos, bájos, romantikus és tökéletes. Mindenben tökéletes és épp ezért meg se tudná mondani, hogy milyen igazából... és ez miatt nagyon sokszor bukott már bele a kapcsolataiba.


Vérfarkasnak lenni... kiváltság. Egy közösség, egy tartás, egy magasabb szintű kapcsolat, mely nem minden esetben jó, de hordozza magában a többet, az erősebbet, a vadabbat, a támaszt, ami a falkával jár. Bárhol is vagyok a világban, a Holdra nézve érzem a társaim erejét.
Mia és családja régi vérfarkas család, akik immáron nemzedékek óta Rose Harbor lakói, és a helyi falka oszlopos tagjai. Épp ezért mondhatni kiemelkedő helyen szerepelnek, és ha a falka bármely tagja felemlegeti a Chasey nevet, akkor mindenki elismerően hümmög. „Igen, ott még a lány is talpraesett, de tudja hol a helye. Ideális párja lehetne a fiamnak... Erős szuka.” - Degradáló mondatok, de Mia tudja, hogy ez elismerés és eredmény. A szülei tanításának, felkészítésének gyümölcsöző eredménye.
Mia neveltetése szerint már egészen kicsi kora óta tisztában van a vérfarkasságával és más varázslények létezésével is. Nem különösebben kedveli őket, de nem is veti meg a másik fajokat, hiszen mindig is ott lebegett a szeme előtt, hogy emberek: elsődlegesen mindenki ember. (Kivétel a démonok és bukottak, de velük igyekszik nagyon keveset érintkezni.)
Mia vérfarkassága és annak korai szakasza nem kiemelkedő. A klasszikus láz, a klasszikus szenvedés, az első átváltozás borzalmai, a bezártság majd a szabadság és minden hónapban újra meg újra, amíg meg nem tanulta kezelni a benne tomboló bestiát és annak vágyait.
„Eggyé válni, érezni a szellőt, hallani a hangokat, magunkba szívni a természet szavát.” - ez a teljesen kontroll és ez az, ami a légvészterhesebb időkben is nagy segítség volt a számára testvére elveszítése után, mikor bizony a sok éves önuralma neki is megingott. De a családért, az apjáért, a sógornőjéért és gyerekeikért át kellett lendülnie, másba fojtani a gyászt és félelmeit.
Mia erős kontrollal rendelkező vérfarkas, akit már a nagyobb érzelmi megrázkódtatás sem tud kizökkenteni a nyugalmából, és aki büszke arra, ami és aki. A falkában abszolút a megbízható kategóriába sorolható, tudja hol a helye és mik a határok, de ennek ellenére a női önérzete elég erős, ha úgy érzi, hogy valamiben sérülnek a jogai vagy már illene haladni a korral, akkor a többi elégedetlenkedő szuka pártjára áll és szót emel az érdekükben.


Chasey:

Régi család, régi névvel és hagyományokkal. Ők tökéletesen tudják, hogy milyen egy jó vérfarkas és pontosan ezek szerint is élnek. A Chasey-k mindig is nagy hanggal voltak a falkában, vezető szerepekre törekedve, józanul mérlegelve minden lehetőségüket.
Talán épp ezért voltak hajlandóak elfogadni Duncan-t is Alfának, mert felismerték benne azt, amitől a férfi a rose harbor-i falka vezére lehet.

Mia:

1992.december 3. - Dover, kórház
A szülőszobában néma pánik jár át mindenkit, mikor a gyermek nem sír fel. Mrs.Chasey hisztérikus sikítozásba kezd, ami nem könnyíti meg az orvosok dolgát, miközben a kicsi életéért küzdenek. A félelem viszont nem tart sokáig, a szülészorvos rutinos és a kisbaba hangosan felsír. Követelőzve, követve anya hangerejét, együtt sírnak, míg egymásra nem teszik őket... A nehéz, hosszú vajúdás eredménye megtérül, ahogy anya és lánya végre szemtől szemben is találkoznak. A kis közjáték viszont örökre megbélyegzi a kapcsolatukat, a kötődés.

1998. nyár – Rose Harbor
A kicsi Mia lelkesen kergeti bátyát, miközben hangosan kuncog, nevet, kiáltozik a fiú után. Dan nem érzi tehernek a húgával való játékot. A szülei egyébként is nagyon szigorúak tudnak lenni, ha gonoszkodik a kistesóval, ezt már megtanulta és egyébként is mi tündéri. Igazi jó gyerek, aki mindenki elvarázsol, elbűvöl és csak és kizárólag cukin tud nézni másokra.

2006.szeptember eleje – Rose Harbor
Az érzés egyszerűen letaglóz. Az első órámon még teljesen jól voltam, semmit nem éreztem, jókedvűen csacsogtunk a lányokkal a legújabb katalógus felett, amit hoztam, majd nem sokkal később, matekon már a hideg rázott, a látásom el-elhomályosodott. Megkezdődött. Hasított belém a felismerés, mert minden pontosan ugyanúgy zajlott, mint annak idején a bátyámnál. Sokszor hallottam már a történetet, ismertem minden egyes mozzanatát. Apám és anyám is felkészítettek rá, tudtuk, hogy egyszer eljön ez a nap, de hogy pont az iskolában érjen... Nem gondoltam.
Hazakéredzkedtem. Szerencsére a tanáraim nagyon megértőek voltak, ráadásul biztosan látszott rajtam, mennyire ki vagyok, mert még a bátyámat is elengedték, hogy kísérjen el. A biciklimet tolva, Danny-be kapaszkodva tettük meg az utat hazáig, de mire beléptem volna a kertkapunk, elöntött a fájdalom, a csontjaim, az elmém... a vörös köd úgy ereszkedett rám, mint még soha semmi. Csak az éles reccsenések, a fájdalom, a sikításom maradt meg, ahogy Danny beráncigált a kapun, egyenesen a pincébe lökve. És apám legnagyobb meglepettségére órákkal később, már egy gyenge lábakon álló, vonyító, szűkölő farkas körözött a pincében, hol az ajtót, hol a falakat karmolászva, hogy engedjék ki. Futni akartam, megismerni a határaimat, vadászni... vért... és ez egyszerre rémisztett meg, illetve töltött el nyugalommal, mert teljes lettem. Ijesztően teljes.

2007. február – Dover, kórház
- Mia, te vagy az én szemem fénye. Az egyetlen, a megismételhetetlen. Annyira büszke vagyok rád... - Anyám hangja gyenge, lázasan keresi a szavakat, miközben a gépek dolgoznak körülötte. Nekem a fejem és karom van csak bekötve, az az állat bevágott elénk, el sem kerülhettük volna a balesetet.
Épp ruhapróbáról jöttünk haza, a kedvenc zenémet hallgattuk. Annyira boldog voltam, sikerült a tökéletes ruhát kiválasztani a végzős bálra. Ugyan még csak február volt, de sosem hagytam az utolsó pillanatra a döntést. Most viszont lehet, hogy mégis el kellett volna engedni a dolgot... akkor talán nem történik meg a baleset.
- Anya... - suttogom könnyek küzdve, a kezét szorongatva.
Nem sokkal később megérkezik apám és bátyám is, totál sokkosan ölelgetjük egymást, amíg anyát műtik, és ahonnan már nem jön ki élve...

2015. május 9. - Rose Harbor, a kápolna
A bátyám esküvője. Csodálatos pár, elképesztő a köztük lévő harmónia, a szeretet és odaadás, amivel egymás felé fordulnak. Imádom már csak nézni is őket. Annyira tökéletesek! Én is pont ilyesmire vágyom, nem tudom leplezni, ahogy Victor felé fordulok és megszorítom a kezét. Ő is tökéletes, talán hozzám túl tökéletes is, de szeretnék adni nekünk egy esélyt. A családjaink, a fajtánk és a lehetséges boldogságom érdekében is...

2017.október – Rose Harbor, Fewer-rezidencia
Ezredszer is összeveszem Victoriával. Nem tudok vele dűlőre jutni és az a legrosszabb, hogy Victor se ad nekem igazat. Mindketten a saját fejük után mennek, ráadásul Victor hiába is a párom, nem tudom megbeszélni vele a dolgot. Túl kedves, túl előzékeny, túl türelmes. Ha kicsit is olyan lenne, mint Vicky, már rég előrébb lennénk, de ő... mindenkit előtérbe helyez, kivétel magát. Utálom miatta! Utálom, hogy ennyire könnyű lenne vele és mégis nem elég, hiszen képtelen vagyok felébreszteni benne a vérfarkasszenvedélyt. Miért? Bennem van a hiba? Megint én csesztem el mindent? Olyan tökéletes lehetett volna...

2020.augusztus – Rose Harbor, Forever Diamond ékszerszalon
A kinevezésem örömmel tölt el. Boltvezető leszek, a tulajdonos megbízik bennem annyira, hogy én vigyem a rose harbor-i szalont, ami hatalmas önbizalommal tölt el. Boltvezető vagyok... szinte minden az enyém: a felelősség, az összes feladat, a döntések joga. Egy álom válik valóra.

2021.november 1. - Rose Harbor, A Chasey-ház
Janet az elmúlt időkben teljesen bezárkózott. Dan eltűnése, a kikapcsolt telefonja mindannyiunkban kételyeket vetett fel. Apám és a falka is kereste, kutatta, és még a rendőrök is, de semmi... Dannyt elnyelte a föld.
Így mikor a falkánk Alfája és Bétája megjelent a házunk előtt, a lelkem valami olyasmivel telt meg, amit az első átváltozásom óta nem éreztem: harag. Még Victorra se haragudtam, mikor szakítottunk, de most a tudatalattim dolgozott és a falka két legmagasabb rangú vezetője jött el hozzánk, mindenki sejtette, hogy baj van.
Hiába is próbáltuk csendre inteni a gyerekeket, csak az idősebbiket sikerült, Diana folyamatosan próbálgatta a hangját, amitől egyre feszültebb lettem, viszont mikor Duncan kiejtette azokat a bizonyos szavakat... mindenki elnémult, még a gyerekek is, pedig nem érthették, hogy miről van szó. Még túl fiatalok hozzá...
A vörös köd szépen lassan elöntött, apám megrökönyödve nézett hol az Alfára, hol a Bétára, Janet arcából kifutott a vér, és még én is hallottam, ahogy belső farkasa fájdalmasan felvonyít. Míg ő szenvedett, én tomboltam volna és ha Alec nem támogat, talán ott helyben vesztem el a kontrollt... mert ezen a fájdalmas napon újabb szerettemet hagyott el, a családom pedig ismét darabokra hullott.


Patrick Chasey:NJK - vérfarkas, a falka vénei közé tartozik -  édesapa
Rosalia Chasey:elhunyt - vérfarkas -  édesanya
Daniel Chasey:elhunyt - vérfarkas -  báty
Janet Chasey: JÁTÉKOS KARAKTER (keresett) - vérfarkas -  sógornő
Martin Chasey: NJK - vérfarkas -  unokaöcsi (6 év körüli), Daniel és Janet fia
Diane Chasey: NJK - vérfarkas -  unokaöcsi (3 év körüli), Daniel és Janet lánya