A koventől röviden: A Llewellyn az egyik olyan boszorkánycsalád, amely aláírta a paktumot sok-sok évvel ezelőtt. Természetközeli, főként vajákos tevékenységet végző, többségében nőkből álló koven, akik a fehérmágia alapelveit követik, és csak ritka alkalmakkor nyúlnak a sötétebb oldal felé -  végső elkeseredettésgükben, amikor nem látnak már máshogy kiutat. Mindig is a lányok voltak többségben a közösségben, akik tradícionálisan az anyjuk vezetéknevét viselték és viselik.

A vezetőjük a Mocsári Boszorka (ami inkább titulus, mint gúnynév), aki jelenleg Kay édesanyja, Dawn Llewellyn.  Számos nagynéni, és unokahúg él együtt az egyik farmon, az önfenntartó életmódra berendezkedve, szinte már zárt közösségben. A boszorkánykörökben természetesen már generációkkal ezelőtt elterjedt pletyka, hogy a családot vérátok sújtja, ezért nem tud soha a Llewellynek férfiága érvényesülni... Nos, csak a család tagjai tudják biztosan, hogy a hiresztelés bizony igaz.

A Llewellyn férfiak ritkán élnek sokáig; akkor is csak kizárólag azért, mert megfosztották őket a hatalmuktól. Ahogy idősebbek lesznek, a saját varázserejük sorvasztja el őket, mintha belülről falná fel a testüket.

Kay: Kamasznak lenni sosem egyszerű. Főleg, ha az emberfia a város egyik legfurább családjába születik, ahol csupa nő veszi körbe... És akik kezdetektől azt várják tőle, hogy meghozza számukra a feloldozást. A fiútól a kezdetektől sokat vártak el, és minden mágikus lépését óvó szemek kísérték. Nem csoda, hogy idővel lázadozni kezdett a sorsa ellen, és néha olyasmibe keveredett, amiből nem volt könnyű kimásznia. Az egyik ilyen 2021. májusában történt, amikor egy kamaszbanda tagjaként véletlenül megöltek, és feltámasztottak egy pompomlányt.

Egy fehérboszorkányokkal teli kovenben egy ilyen ballépés könnyen végzetes lehetett volna, és csak Enide-nek köszönheti, hogy nem fosztották meg végleg a hatalomtól, amely eleve damaszkuszi kardként lebeg a feje felett. A nővérének köszönheti azt is, hogy januárban végül letehette az esküt, amely a koven teljeskörű tagjává emelte. Mondhatjuk úgy, hogy nem igazán volt választása.

Kay kicsit melankólikus, befelé forduló fiatal, aki sodródik az árral. Az egyik pillanatban elfogadja a sorsát, a másikban lázadozik ellene. Hol az átok legyőzése, hol a biztos halál tudata lebeg előtte.