Nőies, vékonycsontú lány, aki a kényelmesen elegáns stílus híve. Laza smink, nem túl kirívó árnyalatú rúzs, s lazán hullámosabbra beszárított haj, amit csupán nagyritkán fog össze. Még a nyári melegben is nehezen veszi rá magát, ám különleges alkalmakkor látni sötétbarna tincseit feltűzött formában.
Nem állt leghátul a tornasorban, ám magasnak sem nevezhető, hiszen épp csak átlépi a százhetven centiméteres határt. Amolyan "modellnek nem elég, lányok közt csöppet túl sok", de alighanem a bokája bánná, ha megpróbálna hosszabb távot megtenni méretes tűsarkúban, megvannak a határok, amiket semmilyen okból sem lép át. Egyébként is, hogy nézne ki, ha átlátna egy esemény résztvevőinek feje felett? Na, és milyen az idő odafent? Ugyan már, ettől a poénnak szánt kérdéstől határozottan távol áll.
Kisugárzása eleganciát tükröz, de nem hordja fenn az orrát, úgy véli, pozitív testbeszéddel fordul mások felé (kivéve, aki nem érdemli meg.)


Jó tulajdonságok:
- intelligens: Nem dicsekszik vele, nem szereti nagy dobra verni, hogy agya szinte szivacsként képes befogadni a tudást, de, ha úgy hozzá a helyzet, egyértelműen alkalmazza. Társalgások során szinte önkéntelenül szokta morzsákban elszórni, akinek érzékenyebb rá a füle, könnyebben levonhat efféle következtetést, nem buta fruskával áll szemben.
- Merész: Ha kell, megteszi az első lépést, olykor meggondolatlanul cselekedve. Egész életében bátornak és merésznek kellett lennie, ezáltal volt képes igazán érvényesülni a világban. Nem fél az új dolgoktól, vagy beleütni az orrát olyasmibe, ami nem rá tartozik, de az esetek zömében nem rossz szándék vezérli.
- nagy igazságérzete van, védelmező: Mindenkinek van egy olyan része, ami támogatásra, védelemre szorul. Legalábbis szerinte ez így van, pláne, ha a családjáról vagy hozzá közeli személyekről van szó. Kiáll mellettük, eléjük lép, legyen szó fizikális vagy szellemi dologról. Nem tűri, ha mások gyengeségét kihasználják, vagy seggfejként, nem fair módon viselkedik valaki, és mindebben a határozottságában mélyen hisz, nem lát benne semmi rosszat, még akkor sem, ha megütheti vele a bokáját.

Rossz tulajdonságok:
- kissé gyerekes felfogású: Annak ellenére, kifelé mennyire sziklaszilárdnak akar látszani, aki mindent tud és tisztában van a világgal, hajlamos a fejében egészen másként levezetni az egészet. Ritkán hangot is ad neki, de ezt leginkább azok tapasztalják, akik közelében jobban elengedi magát.
- makacs: Amit ő elképzelt az úgy van és kész. Ez a nehézség szorosan kapcsolódik többi kevésbé pozitív tulajdonságához, de mint emítve lett az imént: ez így van és kész.
- szarkasztikus: Alapvetően negatívabb személyiség. Mindenről van véleménye, mindenhez van hozzáfűzni valója, amelyek ritkán görbülnek felfelé. Nem szokása beszólogatni másoknak, ellenben véleményét hajlamos nem túlásogsan megfelelően és finoman megfogalmazni
- egyenes: Bármilyen szép körítéssel fogalmazza is meg, akkor is elmondja, amit gondol, ha jó dologról van szó, ha nem. Benne ilyen szempontból meg lehet bízni, nem kenyere a hazudozás, ha már túl kell esni a dolgon, hát történjék meg.


 Sam közvetlen, extrovertált, így hamar beilleszkedik bárhova, a környezete úgy gondolja, hogy könnyen kiismerhető, hiszen ami a szívén az a száján (és az arcán). A komolyabb gondolatait, problémáit azonban a legtöbbször magában tartja – hiszen ezek gyengeségek -, így csak kevesek azok, akik abban a privilégiumban élnek, hogy teljes mértékig ismerik és átlátják mi jár Sam Heavanford fejében, annak ellenére is, hogy pisis kora óta népszerű volt a fiúk és lányok körében is, számos barátja és haverja akadt minden életszakaszában.
 Szeret társaságban lenni, kicsit elengedni magát, gyakran komolytalannak tartják emiatt. Mindez szigorúan iskolával kapcsolatois kereteken kívül.
Korábbi munkahelyén higgadt és komoly volt, így volt kollégái talán rá sem ismernének a nagyszájú és gúnyos iskolapszichológusra, aki szarkasztikus megjegyzéseivel nem egy kamaszlányt siratott már meg munkaidőben. A diákok vagy kedvelik és haverkodnak vele, vagy ellenszenvesnek és idegesítőnek tartják. Kollégáival viszonylag jól kijön, komoly ismeretségekre azonban még nem tett szert munkahelyén egyetlen barátnőjét, Lolát leszámítva, akivel olykor-olykor összeülnek, hogy kiöntsék egymásnak a szívüket.

  A családja az első számára, apja halála óta még inkább anyja mellett van, és testvéreit is anyatigrisként őrzi, emiatt az Elsők körének felnőtt tagjai talán jobb is, ha elkerülik a lányt, aki folyton aggódó tekintettel követi öccsei lépéseit. Habár nem ő örökölte az Elsők ajándékát, de annyiban családfői szerepet vett magára, hogy hazaköltözött, hogy közel legyen, és minden tekint támasza lehessen a Heavenfordoknak.
Egy komoly kapcsolata volt egész életében, de a férfi hosszú huzavona után sem volt hajlandó otthagyni a családját a lány kedvéért, így amikor Sam hazaköltözött ezt a kapcsolatot is végleg maga mögött hagyta a kutatói karrierrel együtt, azóta pedig bizalmatlanul áll minden férfihez. Naivnak és gyengének érezte magát, átvertnek, ezt pedig soha többet nem akarja átélni, így messziről kerüli a férfiakat, kivéve ha szópárbajról lenne szó.


Alapító család, az apja, majd az öccse Első, kell ennél többet írni? Tisztában van a természetfeletti minden formájával (vagy legalábbis a lényegessel) és igyekszik belelátni mindabba, ami történik a városban.
Nem veti meg a természetes felett állókat, nem így tesz különbséget jó és rossz közt, ám az tagadhatatlan, hajlamos másképp megítélni őket, még, ha ebből az illető nem is vesz észre semmit. Az, hogy valamilyen módon a családjába, vagy hozzájuk közel kerüljön egy abszurd, némi túlzással élve.
Jó barátnője ugyan boszorkány, amire magyarázatot nem igazán tud adni, talán csak azt, megtarták a korlátokat, Sam elméje egy rejtettebb zugába száműzi ezt a tényt, cserébe nagyon jól kijönnek egymással. Talán Lola lesz a repedés a falon, mely utat nyit, s közelebb juthatnak hozzá is a természetfeletti képviselői?


- Julia K. Heavenford könnyekkel küszködve tartotta '97 telén karjaiban elsőszülött gyermekét. Valahol mélyen örült neki, hogy lány, hiszen érezte, hogy egy életre szóló szövetségest szerzett magának, akit habár szintén elkerül a természetfeletti, mégis olyan közel lesz hozzá, mint ő, ezzel átérezve és megértve terheit, amiket egy Első családjába házasodva cipelnie kellett. Már akkor túlságosan jól ismerte a lányát, s egyszersmind alá is becsülte azt. Később, évekkel később szembesült csupám Samantha erejével, azzal a fajtával, ami egészen ritka kincsnek számított.

- James Heavenford kezdetben csalódott volt, hogy lánya született, azonban mikor meglátta a cserfes, jó humorú kislányt, egyből beleszeretett és a későbbiekben is, mikor már kevesebb ideje volt rá, a maga módján igyekezett neki is normális - habár kicsit fiús - nevelést adni. Tanulmányait nyomon követve terelte, míg csak lehetett. Lázadóbb időszakában sem adta fel, aminek meg lett az eredménye.

- Jamie Heavenford mindig barátok közt látta nővérét, folyton mosolyogva. A korkülönbség - és az öröksége - miatt nem sok közös érdeklődési körük volt, de abban biztos volt, hogyha baj van, Sam valami csoda folytán mindig megjelenik, hogy segítsen. Nem feltétlenül fizikai értelemben véve, leginkább és azóta is állandó támaszként van jelen az életében. Nincsenek nagy testvéri beszélgetéseik, amilyen a "nagykönyvben" van megírva, de Sam igyekszik.
Miután egyetemre ment, a tanulmányaira igyekezett fókuszálni, jól is teljesített, ámde ha hangot nem is adott neki, többször is eszébe jutott Jamie. Az egyik szaktársának hasonkó korú kisebbik öccsét gyakran látta. Rájuk bízták, magukkal kellett vinniük az első évükben, amit annyira nem bánt, valahol a lelke mélyén mégis. Ennek ellenére saját vértestvérével nem találja a közös hangot, felnőtt fejjel sem, így, hogy már mindketten érettebbek lettek.
Nagyon szeretné megérteni, mi játszódik le Jamie-ben, belelátni a fejébe, mert úgy érzi, egyhelyben toporog, miközben a testvére, immár Elsőként olyasmiket tapasztal meg, ami talán túlságosan is korai. De mégis, hogyan segíthetne neki, ha még ő maga sem érti igazán, mi történik velük mióta édesapjuk elhunyt.

- Christian Heavenford nem sokat látta a nővérét. Mire elég nagy volt, hogy felfogja, mi folyik körülötte, Sam már egyetemre járt, így a legtöbbször csak a vizsgaidőszakokban és ünnepekkor látta őt, aki sosem feledkezett meg arról, hogy valamilyen ajándékot hozzon testvéreinek. A legkisebb öccsét még távolabb érezte magától, korban is annyira különböztek, no, meg felfogásban. Számára ő volt a kicsi, akit el kell halmozni ajándékokkal, akivel le kell ülni legózni, amikor hazament az egyetemről egy-egy hétvégére, de hagyta úgy elszállni az éveket, hogy csak visszaköltözése után kezdte el igazán megismerni Christiant, már amennyire a kamaszodó fiú hagyja. Továbbra is szeretne jó nővérként helytállni, úgy egyengetni a maga módján legkisebb testvére útját, hogy ne azt érezze, ő a "hátramaradt", miközben a figyelem a bátyjára irányul. Talán kettejük közül Sam egy fokkal jobban érti Chris-t, mivel ő korához illően fejlődik, viselkedik, ámde ettől még teljes zürzavart is képes okozni a fiú nővére fejében.

- Dr. David Brown először egy előadásán szúrta ki magának az első padban ülő lányt a többi hallgató között, majd látva Sam igyekezetét és tehetségét a szemeszter végén felajánlotta neki, hogy csatlakozzon a kutatócsapatába, és dolgozzanak együtt. Annyira kezdő volt, egy ilyen lehetőség hatalmas falatnak tűnt, ám a megtiszteltetést vétek lett volna visszautasítani. Sok éjszakát töltött tanulmányokat bújva és írva, egyszer-kétszer azt hitte, ki fog égni tőle, de rövid időn belül újabb motivációs löketet kapott. Professzora a munkában hűvös, komoly és precíz kollégaként viselkedett, az ágyban pedig tüzes és forró szeretőként. Sam világa fenekestül fordult fel majdhogynem egyik napról a másikra, ám ő ezt cseppet sem bánta. Megkapta a tanulmányi szabadságot, az életének egy feltörekvő szakaszát, a magánéletbeni vágyainak kiteljesülését. Lelkes volt, szerette volna lenyűgözni Davidet, kit csak egymás közt szólíthatott a keresztnevén, emiatt mégjobban megbecsülte a közös idejüket.
Aztán az egyetemi évek elszálltak, a kapcsolat gyengülni kezdett. Samnek el kellett döntenie, milyen úton induljon el, és megtette. Elszakadva mindattól, ami addig a világot jelentette szinte, fogta a holmiját és egymaga tért vissza szülővárosába, mert a családjának szüksége volt rá.

- Christopher Flanagan hosszú idő után, James Heavenford halálát követően látta ismét a lányt, akit annak gyermekkora óta ismert. Határozottan állt előtte, és azt kérte, hogy alkalmazza a gimnáziumban mint iskolapszichológust. Flanagan nem értette miért hagyná ott a Heavenford lány az ígéretes kutatói karrierjét - hiszen még csak nem is Első -, de Alapítóként úgy gondolta szívességet tesz neki, és munkát ad a lánynak. Ez merőben új terep volt a lány számára, nem erre készült ezidáig, tervei közt is épp csak szembejövően szerepelt, de megfelelőnek tűnt ahhoz, amiért az egészet csinálta és ez a lényeg, nem? Más nem számít.

- Samantha Heavenford sokféleképp ismerte meg magát. Volt boldog, őszinte, hazug, szomorú, naiv, sikeres, gyenge, de hazaköltözve Rose Harborba úgy döntött, hogy mostantól erős lesz és független, akire támaszkodhat a családja. Már nem érzi szükségét, hogy más álljon mellette, ajánljon fel neki egy vállat, ha szüksége lenne rá. Ő akart az a váll lenni, a családnak és önmagának egyaránt.



Julia K. Heavenford Típusa NJK - ember -  édesanya
James Heavenford NJK - ember -  elhunyt édesapa
Jamie Heavenford JÁTÉKOS KARAKTER (Engel) - ember/első -  testvér
Christian Heavenford NJK - ember -  öccs