"Törpe terrorista" Így lehetne a legegyszerűbben körülírni Emily-t, mivel magassága, mind a 159 centimétere szerinte már inkább mélység. Ő Csingiling a meséből, ha nem nézzük a jellembeli különbségeket. Szőke haját többnyire kiengedve viseli, ezzel elfedve a tarkója alatt nyakára varratott három apró mancsnyomot. Szemei kifejezően csillognak, rengeteg érzelmet elárulhatnak, ha valaki ismeri a kódnyelvet, mert amúgy egészen jól palástolja a dolgokat, ha nem épp valamelyik végletnél jár.
A hangjával sokkal előbb kitűnik a tömegből, mint megjelenésével. Nincs különlegesség az ízlésében, alkalomhoz illően ki tud öltözni, ha kell, a hétköznapokban azonban egy kényelmes farmer-póló-sportcipő hármast kap elő a szekrényből. Ennek ellenére képes ebben a szettben is órákig nézegetni magát a tükörben, de ez már más lapra tartozik.


Jó tulajdonságok:
- mosolygós: Alapjába véve kedves természetű, akinek mindenkihez van egy jó szava, csakhogy ezt nem mindig veszik észre a körülötte lévők, ugyanis a hirtelensége olykor árnyékot vet erre az egyébként roppant pozitív tulajdonságra.
- energikus: Ki akar egyhelyben ülni, mikor annyi mindent tehet? Pontosan, senki! Tele van energiával, állandóan pörög, képtelenség lefárasztani és folyamatosan jár az agya, mit is kezdjen épp feleslegesnek látszó perceivel. Lelőhetetlen lány, komolyan.
- bátor: Ez nem feltétlenül jó, mert nála kéz a kézben jár a felelőtlen döntésekkel, viszont előny, hogy nem bújik el a sarokba, ha feladat hárul rá. Odaáll az élre, hátramarad feltartani az ellenséget, és ő az, aki a leglehetetlenebb küldetéseknek is nekivág. Máskülönben hogyan is indulhatott volna neki egy egész kontinens felfedezésének?
- kreatív: Mindig van ötlete, s mivel tele van energiával, állandóan újabbakon töri a fejét, még meg sem valósította a korábbit. Szeret szervezkedni, szinte megjelenik szemei előtt a végeredmény, könnyű ezek után megvalósítania az elképzeléseit.


Rossz tulajdonságok:
- hisztis: Valamilyen szinten ez már lobbanékony akaratosság, csak az enyhébb formája. Ha valami nem úgy sikerül, történik, ahogyan azt ő elképzelte, ki tudja vágni a balhét. Nehéz lenyugtatni, sokáig ég a parázs, ami pillanatok alatt újra fellobban, ha valaki újfent kihúzza nála a gyufát. Esetenként komolyabb ok nélkül is kiakad, aztán ugye, ami a szívén az a száján...
- babonás: Kinevetheti bárki, ahogyan azt már nem egy ember megtette, de tele van szeszélynek titulálható babonákkal. Fekete macska, aprópénz, létra és társai, minddel képben van. Aki ismeri, és elfogadja annak egy idő után ez fel sem tűnik, akárcsak neki magának, pusztán a külső szemlélőnek lehet csodabogár.
- gyerekes: A hiszti, a kíváncsiság, a türelmetlenség és a végeláthatatlan energia kombinációjából is kialakulhatott volna eme kevésbé szimpatikus tulajdonsága. Sokszor nem gondolkodik csak cselekszik, a felelősségtudata sem az igazi, de a "spontán bele a közepébe következményeket figyelmen kívül hagyva" nagyon megy neki. Örök gyerek. Szeretne azért ezen dolgozni, ha jobban odafigyel képes visszafogottabban előtörni belőle ez az oldala, mégsem lesz a kutyából szalonna.
- kíváncsi: Nem bírja, hogy ne menjen oda, ahova nem szabad, ne bontsa ki a dobozt, ami a közelébe került, ne hallgasson ki olyan beszélgetéseket, ami nem rá tartozik és úgy összességében ne üsse bele az orrát abba, amihez nincs köze. Túl sok "nem" és titok rejlik ezek mögött, Emily pedig mindent szeretne megtudni és megfejteni.
- türelmetlen: Ez akkor mutatkozik meg leginkább, ha a kíváncsisága hajtja, de amúgy sem egy egyhelyben toporgó típus. Vagy most azonnal, vagy ott rohadjon meg, de valami történjen, mert porig rombolja a házat. A rengeteg energia teszi ilyenné, valahol ki kell adnia magából. Ötletei, rossz napjai és társai váltják ki ezt belőle, néha eléggé nehéz vele az élet.


Életvitele kapcsán rengeteg embert ismert meg. A falka mindössze a kezdet volt, ott is állandóan rosszban sántikálva bandázott, majd nyakába vette az államokat, ahol újabb ismerősökre tett szert. Nem mind jó értelemben vált azzá, mert heves természete sok ellenséges kapcsolatot is szült számára.
Alapvetően jól elvan mindenkivel, ha átmennek az első benyomás rostáján, szívesen cseverészik másokkal, nincsenek előítéletei. Jó hallgatóság, örömmel ismeri meg a másik felet, de saját magáról vajmi keveset mond el, azok a titkai, nem tartoznak senkire.
Egyszerre illeszkedik be nehezen, s találja fel magát azonnal. Bevonzza a neki tetsző embereket, általában, ám velük együtt mindig jár néhány negatív példa. Akik hajlandóak elviselni őt, megismerni, milyen valójában, azokkal kijön, a többieket igyekszik lerázni magáról, mert nem illenek a képbe, ez van.
Komolyabb szituációkat bizonytalanul fogad, a benne élő kislánynak olykor túlságosan nagy a világ, ezért valamilyen úton-módon kerüli az efféléket, áthárítja másokra ezeket.

Romantika terén tapasztalatlan, néhány randin van túl mindössze, egy-két csók is elcsattant már az elmúlt években, amiket fel tudna mutatni, s nem is vágyott többre, az elköteleződés olyasféle béklyó, amit nem akart magának. Ebbe a kis "tervbe" gázolt bele valaki, akivel kapcsolatban ilyesmire nem is számított, és ez is fokozza a bizonytalanságát a kettejük kapcsolatát illetően. Úgy néz ki azonban, ideje, hogy újragondolja a dolgokat.


Édesanyja a portlandi falka alfjának lánya, ami elég sokat dobott a latba, és nyomást is helyezett a lánya vállára. Ő nem akart senki lenni, nem akart a rangsor elején állókhoz tartozni mégis ebbe csöppent bele, mikor az anyja és az édesapja egymásra találtak.
Mivel a falka törvénye értelmében az apjának fel kellett adnia korábbi életének boszorkány szakaszát, harapott vérfarkasként lépett be a közösségbe és szülei harmonikus kapcsolatából született meg Emily, a félvér. Ennél többnek tartja magát, noha voltak, akik kinézték, ő teljes jogú tag, mintha mindkét szülője született vérfarkas lenne. Ez a "se ide se oda" huzavona jellemére is rányomta bélyegét, a zabolázatlan kölyök papíron nőtt fel. Kitört a falkából, elment világot látni és meglepetten tapasztalta, néhol ellenségesebbek az omegákkal, mint náluk, holott ő szigorúnak tartja a sajátját. A régit. Ahonnan elment és valószínűleg már sosem megy vissza.
Kikerülve a világba szinte újra kellett tanulnia a vérfarkas létet, azt, hogyan élnek, mi mindenre kell odafigyelniük, hogyan válik masszívvá, erőssé egy falka. Falakba ütközött, amelyek valamelyest helyrerázták, de még így sem tanult belőle igazán.
Rose Harbor farkasai közt megoszlik a vélemény róla, nagyrészt rossz, mintsem jó oldalra billentve a mérleg nyelvét. Jelleméből adódóan nehezebb elviselni, ezáltal gyűjtötte sorra az ellenséges kapcsolatokat magának. Mikor elment a városból, nem gondolta, hogy újra át kellene értékelnie mindent, s szembe kell néznie azokkal, akikkel korábban összetűzésbe került.
Mert Emily azt hitte, a benne lakozó ösztönlény egy állandó társ, ők ketten tökéletes harmóniát alkotnak, egyszer enged neki, máskor szorosabbra fogja a gyeplőt. Megtanulta, hogyan fogja vissza, megismerte a korlátait, azokat az apró jeleket, amikre muszáj odafigyelnie. Élvezi, hogy más, mint az emberek általában véve gondolják, több ennél, noha nem veti meg a többi faj, köztük az egyszerű halandókat sem.


2000-es évek
Várták? Nem várták? Tervezték vagy meglepetésként csöppent bele az életbe? Mindez tulajdonképpen már lényegtelen, hiszen a kétezres évek elején megérkezett erre a világra. Egy olyan családba, aminél a bonyolult szálak borítékolhatóak voltak és a kis szőke lány mindebben nőtt fel. A falka közössége érdekesen fogadta, ám ez még az elején fel sem tűnt neki. Szülei támogatása kárpótolta az összes elhúzódó tagért, akik nem tekintették egészében közéjük valónak, ellenben az édesanyja rokoni szálai miatt nem tehettek mást, mintsem belenyugodtak a huncutszemű, sokat nevető lány jelenlétébe. Gyermeki szemléletével mindezeket figyelmen kívül hagyva azt is észrevette, nővére kerüli, távolságtartóan viselkedik, pedig Emily lelkesen totyogott, mászkált a nyomában. Szerette volna a kis eszét követve, ha Sydney ugyanúgy szereti, s érdeklődik iránta, amennyire ő felnézett a nagytesóra.
Hiába ő volt a "szülei szeme fénye" hihetetlen akarattal és önállósággal rendelkezett, aki már az iskolai előkészítőn is megmutatta, makacssága nem ismer határokat. Olyan embereket, főként farkasokat gyűjtött maga köré, akikkel benne lehetett minden rosszcsont csínyben, közben azért az iskolai teljesítményét is igyekezett középtájon megtartani. Szülői elvárás volt, no, meg az előtte lévő jó példa, muszáj volt a tanulmányaira is koncentrálni, mert azzal válthatta meg a szabadságát.

2010-es évek
 Már egészen korán elkezdett megmutatkozni tehetsége, különösen jó hallással rendelkezik, ami miatt a zene irányába fordult tíz éves korában és zongorázni kezdett. Mindeközben a sporttal is szimpatizált, mivel egyensúlyérzéke, reflexei remekül működtek, úgy gondolták az atlétika a megfelelő számára, ám ő alig kezdett belelendülni a zongora édes hangjának megszólaltatásába, otthagyta, már ment is a pályára, labdát ragadott, pontosabban rúgott, mert a futball világa sokkal intenzívebben szívta be magába.
Kezdeti odafigyelése után, miként nőtt úgy távolodott az iskolai dolgoktól, hajtotta az önálló gondolatok adta lehetőség teljesítése, s mihelyst lehetősége nyílt rá, élt az intézmény elkerülésének lehetőségével. Azt azonban minden célzás ellenére sem gondolta, hogy egyszer azért fog két egymást követő hetet is kihagyni, mert túlesik az elkerülhetetlenen. Vérfarkasnak született, valószínű volt, hogy így történik, hiszen mindkét szülője birtokolja ezt az emberfeletti adottságot. Átok, áldás, ki minek tartja, ő igyekszik semlegesen "adottságnak" nevezni, ezzel pártatlanul középen maradni.
Nem mindig van oda a farkas énjéért, sőt, hosszas civódásokat folytattak, mire valamennyire egymáshoz csiszolódtak, de el kellett fogadnia, mást úgysem tehetett. Szülei igyekeztek a lehető legtöbbet átadni neki mindabból, amire az életében szüksége lehet, ám mint tudjuk, a tanulással járó korlátokat nem kedveli túlzottan.
Az iskolát addig tűrte, míg kötelező volt, aztán keresni kezdte saját útját. Lázadó korszaka közepén, egy ébredező farkassal a bensőjében szüksége volt a határozott kézzel való irányításra. A falka pedig pontosan ezt adta számára. Ha csak rossz pillantással, netán kacsintással fordult a világ felé, már ott is voltak. E korlátozások azonban még tovább fokozták benne a gyermeteg szabadsági vágyat.
Állandó gyerekkori barátja Matt minden őrültségben benne volt, amit kiterveltek, ha eltiltották őket is egymástól, akkor is kiszökdöstek egymáshoz, ezért ezzel a fajta nevelési módszerrel inkább felhagytak. A két család törte a fejét, hogyan zabolázza meg a gyerekeiket. Mindeközben nővére egyetemre ment, ám ez nem rendítette meg különösebben, mivel addigra kettejük kapcsolata eléggé elhidegült, amit a húg egyáltalán nem értett. Maximum az életfelfogásbeli különbségeket tudta okként felhozni, mely annyira más irányba terelte őket, hogy a kettejük közti kötelék teljesen elvékonyodni látszott.

2020-as évek, napjaink
Kieszelte a tökéletes tervet, hogy az iskola elvégzése után hogyan pattanjanak meg Mattel a városból. A srác egyetemre akart menni, ám Emily-t nem engedték el vele, akinek a tanulmányai folytatása eszébe sem jutott.
Másként kellett tehát megoldaniuk. Az ötlet remek volt, mindent tűpontosan kidolgozott a türelmetlen kalandor lány, mindössze azzal nem számolt, hogy az éj leple alatt tervezett akció pont annak hibájából hiúsul meg, akiben a végletekig megbízott. Matt magára hagyta, visszatáncolt. Emily-nek döntenie kellett, vagy marad, vállalva a következményeket vagy egymaga indul neki a világnak. Így került ki Portlandből, az államból és ment egyik pontból a másikba. Voltak, ahol normálisan fogadták felbukkanását, volt, ahol boszorkányok fogadták, hogy elüldözzék pedig szinte még le sem szállt a távolsági buszról. A számtalan élmény, a rosszak többsége arra sarkallta, keressen egy biztos pontot a világban. Sydney ilyennek tűnt, akinél meghúzhatja magát, míg kitalálja, hogyan tovább. Így került hát Rose Harborba.
Gyermeki világszemlélete azonban mit sem változott, hamar magára haragította a falka rangsorának élén járókat, bebizonyította, ő és az alkalmazkodás... hát, nem épp pajtik. Miután a falka nagy része csúnyán nézett rá, rezegni kezdett a léc. Sydney-vel való találkozása sem alakult a legrózsásabban, az, hogy ennyire terhére lenne, álmaiban sem gondolta. Szerencséjére alig lépte át a városhatárt, útjába került egy megtermett ember, aki elárasztotta szeretettel, aki segített neki, és befogadta egyetlen szó nélkül. Rosszul érzi magát, amiért az ostor vége a farkas hátán csattan miatta, amit egyszerűen nem ért, hiszen bármit csinál, úgy néznek rá, mint a véres rongyra. Nem érti, ártatlannak tartja magát.
A helyzet nem akart rendeződni, muszáj volt lépnie, mindössze azzal nem számolt, a Denver Westtel kötött egyezése, aminek értelmében elhagyja néhány hónapra a várost ismét csak nem úgy alakul, mint elképzelte. Szilveszter éjjelén kishíján otthagyta a fogát egy áporodott szagú épületben, ahonnan elmenekülve, mint üldözött vad hagyta maga mögött a kikötővárost.


Sydney Slora JÁTÉKOS KARAKTER- született boszorkány -  féltestvér
David Slora NJK - harapott vérfarkas -  édesapa
Paula Slora NJK - született vérfarkas -  édesanya