Külsõ megjelenés
Taryn legjellemzőbb külső jegye az apró csigákba göndörödő sötét haja, ami olyan sűrű, hogy a legtöbb fésű beletörik, ha az ember megpróbálja megzabolázni. Ez, akárcsak nugátbarna bőre, afroamerikai őseinek hagyatéka, ami a generációs keveredéseknek hála, kevésbé látszik meg a testvérén, mint rajta. Vonásai lágyak, kedvesek, idomulva egyébként is visszahúzódó természetéhez. Szinte sosem visel sminket, ami szerencsés tónusai miatt talán nem is hiányzik az arcáról. Nem ritka, hogy csokoládébarna szeme révedezőn bámul a semmibe, mintha nem is ezen a földön járna, ilyenkor az ember biztos lehet abban, hogy így is van; éppen valami új ötleten mereng, amit mindenképpen meg kell valósítania. Lehetőleg azonnal.
Csinos alakját sajnos nem a sportnak, inkább a jó genetikának köszönheti. Karcsú, és nőies, de ha testmozgásra kerül sor… Nos, fizikuma nincs épp a megfelelő formában. Általában arra törekszik, hogy ne vegyék észre, így lépéseit és mozgását ehhez idomítja. Ha belép egy szobába, olyan csendesen teszi, hogy egészbiztosan nem veszi észre senki, ami százhetvenöt centijével igazán lenyűgöző teljesítmény.
Kényelem. Kényelem. Kényelem. Életének egyik legfőbb mozgatórugója, így az öltözködésének is. Sosem szerette a testhez simuló darabokat, és mindig törekszik arra, hogy olyasmit viseljen, aminek nem árt, ha véletlenül festékfoltos lesz… Ugyanis alkotás közben mindig összekeni magát. Hol az arca, hol a karja, hol pedig a ruhája árulkodik arról, hogy valamin éppen keményen dolgozik.
Személyiség
Jó tulajdonságok:- kreatív: Fantáziája nem ismer határokat, ezért ötletei általában eredetiek, de éppen úgy merít a körülötte lévő világból, mint más művészek alkotásaiból. Bámulatos a kézügyessége, gyönyörűen és egyedien rajzol, fest, mostanában pedig már az írással is kacsintgat. Jelenleg saját gyerekkönyvön dolgozik, amit vadmacskakaromokkal védelmez.
- aranyos: A felnőtt nők általában nem szeretik, ha ezzel a szóval írják le őket, de Tarynra tökéletesen illik. jellemzően inkább csendesnek, és távolságtartónak gondolnánk, de ha egyszer valakit közel enged magához, az megtapasztalhatja, hogy mennyi érzés és gyengédség rejlik zárkózott külseje mögött.
- segítőkész: Ha a környezetében valakinek szüksége van bármilyen segítségre, a Taryn lesz az első, aki a kezét nyújtja. Azt sem bánja, ha emiatt a saját dolgait félre kell tennie, sokkal fontosabbnak érzi, hogy jó szolgálatot tegyen másnak. Pikk-pakk átszervezi a dolgait, és máris ott van, ahol a legnagyobb szükség van rá.
- intuitív: Könnyen beleérzi magát mások helyzetébe. A gondolatokban ugyan nem olvas, de megfigyelőképességének hála hamar kiismeri őket. A családját és a barátait gyakran meglepi azzal, hogy előre megérzi vagy megálmodja, mi fog velük történni, legyen a dolog jó, vagy éppen rossz.
- elfogadja a sorsát: Ritka, hogy a Taryn panaszkodjon, bölcsességgel és méltósággal elfogadja, amikor az élet nem mindig fenékig tejfel. Ha kihívásokkal kerül szembe, összeszorítja a fogát és teszi a dolgát, de az is gyakori, hogy erős hite lendíti át a mélypontokon.
Rossz tulajdonságok:- kényelmes: Folyamatos motivációra van szüksége, hogy haladjanak a dolgai. Ha ez nincsen meg, leáll. Nagy nehézséget okoz számára a hétköznapok ügyes-bajos dolgaival való szembenézés, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem is nagyon erőlteti. A dolgok úgy is megoldódnak maguktól.
- szétszórt: Túl sok dologba vág bele egyszerre, így azonban jóval kevesebb dolgot tud megvalósítani, mint amennyit elképzel. Pokolian nehezen halad előre, hiszen minden lehetőséget nagyon alaposan megvizsgál, és éppen ezért folyamatosan elúszik, elkésik a feladataival. Az életét még azzal is nehezíti, hogy a saját dolgait gondolkodás nélkül pakolja félre, ha valakinek az ő segítségére van szüksége.
- álmodozó: Taryn hajlamos a saját álomvilágában létezni. Tény és való, amikor a fejében elképzelt csodás és tökéletes helyen tölti az időt, valóban mérföldekre kerül a valóságtól, és a realitástól, ami néha beszélgetés közben is megesik vele.
- érzékeny: Nincs igazán jó védőmechanizmusa, amely megóvná őt ezen támadásoktól. Ahelyett, hogy visszavágna, csendesen szenved. Ez elkerülhető, ha a környezete igyekszik megválogatni vele szemben a szavait.
Kapcsolati jellemzők
Taryn Atwood? Ki az a Taryn Atwood? Néznének sután a volt iskolatársak, ha valaki megkérdezné őket, hogy ismerik-e az illusztrátort, aztán a fellapoznák az évkönyvet, és meglátnák a visszafogottan mosolygó fényképét, egy kissé zavartan elmosolyodnának.
Ja, hogy ő? Aranyos lány. Aranyos, a legtöbb embernek ez jut róla először eszébe, hiszen csendes, visszahúzódó életet él, akinek ilyenformán se barátai, se ellenségei nem nagyon vannak. Bár több gyermekkönyvhöz is készített már illusztrációkat, és bezsebelt néhány szakmai elismerést, ez nem igazán volt elegendő, hogy valódi hírességgé váljon.
Egy ideig New Yorkban élt, és alkotott, a Rose Harborhoz fűződő gyökerei mélyek, így évente több alkalommal is heteket töltött itthon, aminek köszönhetően a családi kapcsolatai nem lazultak meg. A húgával kölcsönösen kötődnek egymáshoz, amióta pedig visszaköltözött a városba, mindig erős hátszélként próbál ott állni Stacey mögött – sokszor anyáskodik felette, amit a fiatalabb testvér nem biztos, hogy túl jól visel. Vannak barátai a városban, akikkel szívesen vacsorázik együtt, vagy ül le egy pohár bor mellé, de Taryn nem az a típus, aki túlzottan hajszolja az élvezeteket. Nem nevezhető igazán közvetlennek, de barátságos.
A szerelmi élete katasztrófa. Egy darabig jegyben járt, és együtt élt egy tőle tizennyolc évvel idősebb szerzővel, aki minden lehetséges módon kihasználta, ennélfogva nehezen bízik meg a férfiakban, de nem zárkózik el a párkapcsolat lehetőségétől. Már ha lesz valaki, aki szépen lebontja a maga köré épített falakat.
Taryn, az ember
Hála Tilly néni kellően burkolt levelének és gyerekkori meséinek, Taryn a rose harbori lakosság azon rétegébe tartozik, akik
sejtenek, de
nem tudnak. Legalábbis biztosat nem. Még nem vette rá magát, hogy beleolvasson azokba a naplókba, amiket az idős hölgy hagyott rá, mert kicsit tart attól, amit bennük találna. Ráadásul emlékeiben tisztán él a kép, hogy a szülei milyen dühösnek, és riadtnak látszottak, amikor azt hitték, hogy a nénikéje mondott valamit a lánynak. Még arra is képesek voltak, hogy az első figyelmeztetés után megszakítsák a kapcsolatot az idős nővel. Fél, hogy a végén ő is így járna… Vagy, ami rosszabb, eltiltanák a húgától. Szóval Taryn jelenleg játssza a vakot, és a süketet a természetfelettivel kapcsolatban.
Fentiek miatt pedig nyilvánvaló, hogy Stacey terveivel és törekvéseivel sincs tisztában. Valószínűleg, ha tudná, megpróbálná lebeszélni a testvérét arról, hogy olyasmibe keveredjen, amit egyikük sem ismer.
Elõtörténet
Kiscsibém,
Amikor ez a levél a kezedbe kerül, akkor én már nem leszek. Gondosan elrejtettem, hogy biztos legyek benne, nem találod meg idő előtt. Kérlek, ne búsulj miattam, hiszen nagyon szép életem volt. Szerettem, és szerettek, ennél többet pedig emberfia nem is kívánhat.
Az egyetlen bánatom, hogy sosem lettek gyermekeim, és lemaradtam arról is, hogy az unokáim csokimaszatos kézzel kenjék ki a kedvenc kanapémat… Kiskorodban a szüleid gyakran megkértek, hogy vigyázzak rád, de te valahogy mindig túlzottan jó kislány voltál. Félre ne érts, nem panaszkodom, és most nem is arra biztatlak, hogy fogd meg a csókiszirupos üveget, aztán a bejárattól a padlásig csorgasd végig vele a házat. Kérlek, Taryn, ne most tedd tönkre a bútoraimat.
Az utolsó időkben gyakran kérdezted tőlem, hogy miért szakadt meg olyan látványosan a kapcsolat köztem, és a családod között, de sosem adtam egyenes választ. Azt hiszem, hogy nekem is hosszú időbe telt, mire feldolgoztam, hogy a vasárnapi ebédek nélkülem zajlanak, és Karácsonykor nem kortyolgathattam veletek a tojáslikőrt a gyertyafényben… Ti voltatok az egyetlen rokonaim, és egy hiba miatt elveszítettelek benneteket. A szüleid sosem bocsájtottak meg nekem, ezért történt, hogy mire iskolába mentél, már nem is találkoztunk.
Ezennel vallomást teszek, bármennyire nehéz is beismernem a hibámat.
Emlékszel még a meséimre?
Egyszer volt, hol nem volt, létezett egy város, amit Rose Harbornak hívtak. Különleges hely volt, ahol a szemek mögött kimondatlan titkok lapultak… Aztán jöttek a történetek a boszorkányokról, emberbőrbe bújt farkasokról, igaz szerelmet kereső angyalokról, te pedig újabbakat és újabbakat követeltél, mert annyira élvezted őket. A szüleid ezek miatt haragudtak meg rám, mert úgy érezték, hogy olyasmit osztok meg veled, amiről egy kislánynak nem kellene tudnia, hiszen csak veszélyt hoz a fejére.
Jegyezd meg, Taryn. Attól, hogy színleled a vakságot, a valóság még nem lesz semmivé, s bár a szüleid remekül belesimulnak a tudatlan városlakó szerepébe, még ők is tudják;
a mesék igazak. Rose Harbor különleges hely, én pedig elég hosszú ideig éltem ahhoz, hogy néhány titkát megfejthessem. Tudom, hogy rengeteg kérdésed van, de egyetlen levél kevés ahhoz, hogy mindenre választ adjak. A padláson, a régi utazóládámban találsz néhány régi naplót, nemcsak az enyémet, amik megmutatják majd az irányt, amin elindulhatsz. Persze csak akkor, ha érdekelnek a válaszok.
Kiscsibém, olyan sok mondandóm lenne még, de bármennyire is hosszú életet él az ember, van olyasmi, amire egyszerűen nincs idő. Életem egyik legszebb napja volt, amikor fiatal bakfisként bekopogtál az ajtómon, hogy elújságold, hogy felvettek a főiskolára, és megmutattad néhány rajzodat – és mindezt azért, mert egyik nap láttál, amint a kertben szöszöltem Chesterrel, és úgy ítélted meg, hogy magányos vagyok. Már akkor láttam a szemedben, hogy milyen jó ember lesz belőled.
Sajnálom, hogy nem lesz alkalmam elolvasni a saját könyvedet, amin olyan lelkesen dolgozol – ne hidd, hogy nem látom -, de tudom, hogy ott leszek majd a lapokon. Légy boldog, Taryn, és ne félj szeretni. Az olyan jó.
Vigyázz a kis Staceyre. Sajnálom, hogy nem ismerhettem őt jobban.
Szeretettel,
Matilda LaValle,
a te Tilly nénikéd
*
Részlet a Rose Harbori Napló 2020. márciusi számából (az egyéb cikkek között, amiből látszik, hogy csak azért került bele, hogy kitöltsenek egy üres részt a lapokon)
Taryn Atwood rose harbori származású, szakmájában elismert illusztrátor, akinek nevéhez olyan címek fűződnek, mint a
Tűztrollok háborúja,
Jégföld örökösei, vagy az
Űrmacskák dala – szerzőjük Ambrose Heuvelt -, néhány éves new yorki tartózkodás után városunkban keres alkotói menedéket. Kérdésünkre Miss Atwood elmondta, úgy tervezi, hogy egy ideig a Rose Harborban marad, és itt fejezi be saját regényét, melyhez az illusztrációkat is maga készíti. (...)
Közeli rokonság
Mr. és Mrs. Atwood: NJK - emberek- szülők, szoros a családi kötelék
Stacey Atwood: JÁTÉKOS KARAKTER (Niky) - ember - húg, aki szöges ellentéte a nővérének, mégis szoros köztük a viszony
Tilly néni: passzív, elhunyt - valószínűsíthetően ember volt- egy idős távololi rokon, aki Rose Harborban élt, egészen a haláláig, az utolsó éveiben nagyon közeli kapcsolatot alakított ki a visszahúzódó Tarynnal, akire végül ráhagyta a házát, és a kutyáját, Chestert.